A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1982-83.

II. Munkafolyamatok elemzése

9 1982-ben a csere útján történő szerzeményezésből 4.087 kötet periodika került állományba. A kiadványcsere jelentőségét jelzi az a körülmény is, hogy ez a kötetszám az év folyamán állományba vett összes periodikumnak a 71 %-át teszi ki. A cseréből 58 új kurrens periodikum került állományba. A nemzetközi kiadványcsere teljes forgalmát, a küldött és az érkezett kiadványok számszerű adatait, könyvre, periodikára, mikrofilmre vonatkoztatva a 3.4 sz. táblázat foglalja össze. A Könyvtár állományának gyarapodását belföldi vonatkozásban a kötelespéldány szolgáltatás biztosította, vételre könyvek és folyóiratok esetében egyaránt csak többespéldányok beszerzésénél került sor. Az említett beszerzési forrásokon kívül az állomány még ajándék útján is gyarapodott. A könyv- és folyóiratgyarapodás szakok szerinti megoszlását a 3.1 sz. táblázat tünteti fel, mely a Könyvtár profiljának megfelelő. A könyveknél az irodalomtudomány és szépirodalom, történettudomány, nyelvtudomány dominál, a folyóiratoknál az egyes kiemelkedő humán területek mellett a természettudomány közel 30 %-os arányt képvisel. A szerzeményezési munkával párhuzamosan folyt a fölöspéldányoknak és a duplumoknak a rendszeres kiajánlása hálózaton belüli és kívüli könyvtáraknak részbeni sikerrel, de az anyag egy része elhelyezhetetlen marad. Az alapállomány könyv és folyóirat szerzeményezési tevékenységéhez szervesen kapcsolódik az egyes különgyűjtemények állományfejlesztési tevékenysége. A Kézirattár szerzeményezési munkájával kapcsolatos számszerű adatokat a 3. sz. táblázat tartalmazza. Az 1982. évi gyarapodások között külön említést érdemel Mihályfi Ernőnek a kortárs írókkal és művészekkel folytatott levelezése, Péchy Blanka kéziratgyűjteménye, levelezése, Fadrusz János kéziratok, Korach-Mór hagyatéka, Hory András emlékiratai, melyek vétel útján kerültek a Könyvtár birtokába. Mihályfi Ernő cikkei, Balázs Béla külföldi filmszakemberekhez írt levelei — csak a leglényegesebbeket említve — ajándékozással vált a gyűjtemény részévé. A Régi Könyvek Gyűjteményében a vásárlások között a legértékesebb egy 18 darabot tartalmazó kolligátum, amely bécsi nyomtatványokból áll a XVI. század elejéről. Értékét növeli, hogy a nyomtatványok között unikumok is vannak. A Keleti Gyűjteményben az év során vásárlás, csere és ajándékozás útján 1.100 kötet könyv került állományba, valamint 20 új címmel gyarapodott az orientalisztikai folyóiratgyűjtemény. Egyik legjelentősebb beszerzés volt a Japan Foundation-től ajándékba érkezett nagyszabású könyvanyag mintegy 5.000 $ értékben. Ez az értékes küldemény jórészt angol nyelvű japanisztikai művek gyűjteményéből áll, továbbá felölel egy 13 kötetes klasszikus kínai-japán nagyszótárt, valamint a modern japán irodalom nagysorozatát. Magános gazdagítója volt a Gyűjteménynek dr. Zelnik István közgazdász, aki vietnamisztikai szakkönyvtárát ajándékozta a Keleti Gyűjteménynek. A keleti kéziratállomány gyarapodása az előző évekhez hasonlóan történt, nagyrészt vétel útján. Kiemelésre kívánkozik a magyar történeti vonatkozású kis örmény breviárium 1687-ből. A Mikrofilmtár összesen 420 művet vett állományba, ebből 342 mű saját előállítású film. A Könyvtár mikrofilmállományába kerültek a kecskeméti Református Egyház Könyvtárának kéziratairól való felvételek. Értékes gyarapodást jelentett a Jugoszláviában helyszínen mikrofümezett anyag, mely a zágrábi Egyetemi Könyvtár, Főszékesegyházi Könyvtár és a Horvát Tudományos Akadémia Levéltárának állományából összesen mintegy 8.000 oldal mikrofilmre vételét tartalmazza. Teljes teijedelmében került fényképezésre 16 kódex és egy régi könyv, egyéb részletekben való fotozás mellett. A lefényképezett kódexek között van többek között a Hahóti