A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1970.
Tartalom
- 25 gyakorol, valamint még néhány, már megszűnt iratképző hely, mely korábban az MTA-hoz tartozott. A másik lényeges rendelkezés az MTA főtitkárátél származott, aki 197o. november 19-i kelettel a Levéltár működési körét kibővitve előirta, hogy az Akadémia hivatali és testületi tevékenységével kapcsolatos központi irattári teendőket is levéltárunknak kell ellátnia. A szaklevéltárrá nyilvánításból és a központi irattári teendők ellátásából eredő feladatok 1971.évi szervezőmunkánk fő elemei lesznek. 197o folyamán javult levéltárunk raktározási helyzete. Az Akadémia épületének III.emeletén, a körhelyiségben kaptunk raktári férőhelyet. Ez a raktári kapacitásbővülés azonban változatlanul csak átmenetileg enyhíti raktározási gondjainkat, mert penészesedés veszélye njiatt egyidejűleg ki kellett üríteni egy kb. 2oo folyóméter befogadására alkalmas pinceraktárunkat. A székház III.emeletén sikerült kialakítanunk egy második levéltári munkahelyiséget, mely egyidejűleg alkalmas arra is, hogy kutatószolgálatot lássunk el benne. Az MTA átszervezéséből adódó iratanyag begyűjtése során a tervezettnek kereken három ós félszeresót vettük át. Átvettük a tudományos osztályok volt szaktitkárságainak 1967. év körű iratanyagát, és levéltárunkba került az MTA előző elnökének — Rusznyák Istvánnak — és főtitkárának — Erdey Gruz Tibornak és főtitkár elődeinek — iratanyaga is. Az év folyamán indult meg és vált tervszerűvé a levéltár hanganyag gyűjtése. Ennék oka az volt, hogy megkezdtük a tudósok hanganyagának aktiv felvételét. A hanganyag gyűjtésének fejlesztésében az a meggondolás vezetett, hogy a tudósi életmű akkor válik teljessé, ha irat-, kép- és hanganyag egyaránt rendelkezésre áll róla. A hangarchiválással kapcsolatos teendőket kettős feladatnak tartjuk: a gyűjtőkörünkbe tartozó intézményektől begyüjtjük, megőrizzük és feldolgozzuk a bennünket érdeklő hanglemezeket, magnetofon-tekercseket, de saját kezdeményezésből, aktiv módon is résztveszünk a hanganyag rögzitésében.
