A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1959.
fejlődésétői. A váltakozó főkönyvtárnokok mellett ő képviselte az állandó szakszerűséget s az első világháborúig az ő tevékenysége nyomán sorakozott * fel a Könyvtár az első tudományos könyvtárak közé. Ekkor a könyvtár törzsállománya már 220.000 kötetre növekedett. Az 19l4-es év a könyvtár történetében kritikus időszak kezdetét jelentette, amelyik a második világháborút követő évekig tartott. A háborúk két alkalommal szakították meg a külföldi csereviszonyt; pénzügyi nehézségek miatt a külföldi folyóiratok előfizetése, ujabb külföldi tudományos müvek beszerzése majdnem lehetetlenné vált. A személyzet növelése, a raktárak bővítése, a katalogizálás folyamatossága - leszámítva Ferenczi Zoltán rövid főkönyvtárnokságának idejét - elháríthatatlan akadályokba Ütközött. A második világháború alatt az Akadémia palotája erősen megrongálódott és a helyreállítási munkálatok évekig elhúzódtak. A törzsállományában 420,000 kötetre gyarapodott könyvtár ujjászervezése végül is életkérdéssé vált. Ez az újjászervezés 1949-ben történt meg, amikor az un. Akadémiai törvény keretében törvényhozásilag rendeződtek az Akadémia céljaira, szervezetére és gazdasági eszközeire vonatkozó kérdések. Ez a törvényes rendezés meghatározta a könyvtár súlyos nehézségekkel küzdő költségvetésének kereteit és működésének alapelveit is. Ettől az időtől fogva a Könyvtár az Akadémia keretén belül végzett tudományos kutatómunka bázisa lett. Évről-évre fejlődve, pótolta a mult hiányait, katalógusait modernizálta, olvasói számát megsokszorozta, a szó valódi értei\ mében korszerű tudományos szakkönyvtár lett. A könyvtárak hagyományos tagozatain kivül tájékoztató és bibliográfiai szolgálatot, modern mikrolaboratóriummal ellátott mikrokönyvtárat szervezett meg. A könyvtár az akadémiai intézetek könyvtáraival is kapcsolatot vett fel s ennek következtében központi könyvtári feladatokat is végez, módszertani munkát is folytat. Keleti gyűjteménye külön osztállyá szerveződött és 30.000 kötetével, 19.300 kéziratával központja az orientalisztika körébe vágó kutatásoknak. Gazdag kéziratos és régikönyv-gyüjteményeit állandóan kiegészíti, modern könyvállományát és folyóiratait (kb. 4,000 féle kurrens folyóirat) rendszeresen fejleszti. Az egyes szakokban elszórtan raktározott periodikáiból külön folyóiratgyűjteményt szervezett, mely az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb folyóiratgyüjteménye. Közel másfélszázados kapcsolatainak szellemében továbbmunkálkodik nemzetközi csereviszonyainak kiterjesztésén s ezeket nemcsak gazdagodása forrásának,
