A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1959.

m i 4 M^yar Tudómon,yoq Akadémia Könyvtárának Qd^tgl. 1.) Az Akadémia Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémia alapításával egyidőben 1826-ban alapította gróf Teleki József* az Akadémia későbbi első elnöke* amikor 30.000 kötetes családi könyvtárát felajánlotta a Tudós Társaság céljaira. Ettől kezdve más nagylelkű adományok követték a könyvtár gazdagítását. Az alapítást követő első évszázad kiemelkedőbb adományai: a kéziratokban és régiségekben gazdag Batthyány-könyvtár, az Elischer Boldizsár adományozta Goethe-gyűjtemény, a régi magyar anyagot tartaltaazó Ráth-könyvtár, a héber kutatásoknál nélkülözhetetlen Kaufmann-gyUjtemény* Kégl Sándor keleti tárgyú szakkönyvtára. Katona Lajos értékes irodalomtudományi könyvgyüjtése Semsey Andor ajándékából és a Podmaniczky- és Vigyázó-család gyűjtéséből származó* ősnyomtatványokban és régi magyar könyvekben bővelkedő Vigyázókönyvtár. 1836 óta a modern gyűjtemény fejlődését a köteles példányok törvényes beszolgáltatása biztosította, a külföldi könyvek és folyóieatok megszerzése kisebb részben vásárlás utján történt, a gyűjtemény azonban főként a nemzetközi csereviszony révén fejlődött, amely a mult század harmincas éveiben keletkezett. A könyvtár első kiemelkedő szervezője Toldy Ferenc volt, akinek igen nagy érdeme van abban, hogy a könyv adományok könyvtárrá szerveződtek. 18^4-ben a könyvtárt ideiglenes helyiségeivel az akadémikusok rendelkezésére bocsátották; a nyilvánosság számára is jelenlegi helyiségeiben az Akadémia palotájában 1867-ben nyilt meg. Ebben az időben a könyvtár kb. 60,000 kötetet számlált. A könyvek tudományszakok szerint voltak felállítva - a 19. század szokása szerint - diszes faállványokon. Katalógus kétféle volt: az egyik tárgyi, a másik a szerzők betűrendes katalógusa, amelyet helyi katalógus egészített ki. Az olvasóteremben 70 helyet rendeztek be. A beszerzés, a feldolgozás, valamint az olvasószolgálat feladatát kb. 50 éven át 3 diplomás könyvtáros látta el, 2-3 alacsonyabb beosztású alkalmazott közreműködésével. Toldy Ferenc kezdeti szervező munkássága után Hunfalvy Pál főkönyvtárnok, Budenz József alkönyvtárook végezték a könyvtár végleges felállítását, mig a kézirattár rendezését Rómer Flóris rövid tevékenysége után külön megbízás alapján Jakab Elek, az Országos Levéltár akkori allevéltárnoka, többéves munka után fejezte be. 1878 jan. 1-én nyert kinevezést az Akadémia Könyvtárába Hellebrant Árpád, mint könyvtári tiszt, aki majd félszázados működése alatt az ország első bibliográfusává fejlődött s akinek a neve elválaszthatatlan a Könyvtár további