A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1958.

- 3 könyvvel és folyóirattal való ellátása tekintetében. Tehát - ha tudományos kutatásunk nem akar lemaradni és ha népgazdaságunk nem 'hajt a "párhuzamos" és sokkal több pénzbe kerülő "ujrafeltalálás" hibájába esni - a mainál jelentékenyen több folyó- és devizaforintot kell biztosit,aii a monográfiák és periodikus kiadványok beszerzésére. Mivel ez a probléma orszá :os jellegű - bár akadémiai helyzetünkből következően mi érezzük legsúlyosabban - a nem pénzügytechnikai, hanem magas párt- és kormányzati szinten oldható mag csupán, javasolom a probléma továbbvitelét. A beszerzés területén a Könyvtár további alapvető kötelessé ;ének tartja, hogy tudománytörténeti anyagát elsősorban az elhunyt akadémikusok szellemi hagyatékával /levelezés, kéziratok/ gyarapítsa. E gyűjtő tevékenység elvi, erkölcsi, szexkeze ti és anyagi lehetőségeinek megteremtéséhez -kadémiai támogatásra lenne szükségünk. 3./ A könyvtári technikai személyzet elégtelensége még hazai viszonyok között is feltűnő és elmondható, hogy ma a munka egyik legfőbb akadályának bisongul. Külongyüjtemen,, eink /Kézirattár, Keleti könyvtár/ és osztályaink /nemzetközi csere, mikro- 'a fotol boratorium/ egy részében nincs 'rászolgáló személyzet; e elyeken kiváló képesítésű tudományos dolgozóink porolnak, cipelnek, anyagot szállítanak, stb., ami az érdemi munkát'1 von el 30k értékes időt és energiát. 4./ Végül - de nem utolsó sorban - lényeges haladást jelentene, ha az Elnökség a kutató intézetekkel azonos rangra emelné történeti multu könyvtárát. Sz nemcsak "dekórum" lenne, hanem erkölcsi és anyagi ösztönzőerő, a fenyegető kontraszelekció veszélyének leküzdési eszköze, további lehetőség az akadémiai célok könyvtári művelésére, kiadványsorozatok /pl. fórrá ski vény ok, tudományos célú katalőguspublikáciék/ megjelentetésére. A húszas és harmincas években az ország három nagy történeti könyvtára 3 Gyűjtemény-egyetem, illetve a Nemzeti Muzeum keretében már rendelkezett ezzel a státussal, a külföldi példák is megfelel" analógiákkal /pl. Csaszlovák Tudományos Akadémia Könyvtára, Német Demokratikus Köztársaság Ak& émiai Könyvtára, stb./ szolgálnak. Nem utópia annak feltételezése, hogy az Akadémia keretein belül folyó nagyarányú kutatómunka könyvtári bázisa szilárdabb lenne ezzel az erkölcsi, jogi és gazdasági egyenjogúsítással. Budapest, 1958. III. 4. /.Haraszthy Gyula/ a MTA Könyvtárának i azgatója