Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Sárközy Miklós: 'Egy telem a persa fővárosban' - megjegyzések Kégl Sándor perzsiai tanulmányújához

SÁRK.ÖZY MIKLÓS Hogy Kégl mégis Rakovszky Béla magyar diplomatára célozhat, akit egyetlen teheráni perzsa levelében CLKLU, JA! jl tehát a 'mi országunk népéből valónak' titulál (MTAKKGy Kégl/125), elárulja az is, hogy Kégl e levéltöredéke szerint Rakovszky Antonio di Monteforte olasz származású teheráni rendőrparancsnok lányának a szeretője volt. Kégl ebben a fogalmazványában felfedi, hogy nem kedveli Rakovszkyt és nem keresi társaságát. De Kégl megvetően nyilatkozik Montefortéről is, akit zsarnoknak és népnyúzónak tart Teherán népe, és akit senki sem kedvel Teheránban, kivéve Rakovszky. Talán eme kényes affér vagy egyéb, diplomáciai okok miatt titulálhatta 'kétes existenciájú egyénnek' Rakovszkyt és hagyta ki a nevét későbbi magyar nyelvű beszámolójából. A visszaút Kégl Sándor három hónapos tanulmányútja eredményesen zárult le, hiszen a rendelkezésére álló idő alatt jelentős tudományos gyarapodást ért el. A visszaút részletei ezzel együtt homályban maradnak, Kégl ezt nem tartotta érdekesnek megörökíteni. Nem lehetnek nagy kétségeink azonban afelől, hogy ugyanazon az útvonalon érkezett vissza, amelyen elindult. Vagyis a Teherán-Kazvín-AnzalíBaku-Tbiliszi-Batumi-Isztambul-Budapest útvonalon érkezett haza valamikor 1890. március végén, április elején. Teheránról szóló írásait, melyek egyfelől útirajzok keretein belül, másfelől életképekként mutatják be az iráni fővárost a már fent említett Vasárnapi Újságon és a Magyar Salonon túl (Kégl 1890b, 1890c és 1893)az Egyetértés és a Budapesti Szemle (Kégl 1891b, 1892 és 1895) is közölte. A Teheránban vásárolt kádzsár és klasszikus perzsa irodalmi kéziratok és litográfiák komoly szellemi muníciót jelentettek Kéglnek, aki az útját követő évtizedben számos kádzsár irodalmi és klasszikus perzsa tárgyú írást tett közzé. Kégl, ha utazóként, felfedezőként nem is jeleskedett és láthatóan húzódozott a Vámbéryhez hasonló úti kalandoktól, de a magyar iranisztika első jelentős alakjaként szorgalmasan dolgozta fel az Iránban szerzett kéziratokat. Ez adja meg útjának jelentőségét egy olyan korszakban, amikor nem kis nehézség árán lehetett helyszíni tapasztalatokra szert tennie egy magyar orientalistának Iránban. 58