Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

IV. DOKUMENTUMOK AZ MTAK KELETI GYŰJTEMÉNYÉBEN - Dévényi Kinga: Kégl Sándor levelei Goldziher Ignáchoz

DÉVÉNYI KINGA Goldziher, naplója tanúsága szerint, 1892 tavaszán és nyarán mély depreszszióba esett, egy helyen kéri Istent, hogy vegye el életét, amely születése óta csak nyomorúságot jelentett számára, és ítélje meg őt az égben a törvényei szerint (Goldziher 1979:140 és 1984:175). Ebben a lelkiállapotában nem csoda, hogy egy olyan személyiséget választott londoni előadása témájául, akiről napjainkban is csak tisztelettel emlékeznek meg az arab kritikusok és versolvasók. Sälih b. °Abd al-Quddüs moralizáló és tanító költő volt. Valláserkölcsi tanainak az alapja a világtól való elfordulás, a Paradicsom iránti vágyakozás felkeltése, az Istennek való engedelmességre ösztönzés, a lélek megtisztítása, a jóerkölcsre való törekvés voltak. Verseiben figyelmeztet a halálra és a sír gyötrelmeire való felkészülésre. Költeményei gyakorlatilag csupa példabeszédből és bölcs mondásból állanak, s ebben a vonatkozásban nincs párja az arab kritikusok szerint. Goldziher már május végén, mint írja, egyetlen hét alatt megírta tanulmányát az eretneküldözés kezdeteiről és Salih-ról, amelyet azonban csak „felhasználhatónak" tartott a londoni előadásához, ill. a későbbi publikációhoz (Goldziher 1979:138 és 1984:174). Azt is hozzáteszi keserűen, hogy egyáltalán nem biztos az utazása - nyilván még nem volt meg a kért akadémiai támogatás. Ezt később megkapta, és mint az MTA hivatalos kiküldötte vett részt a kongresszuson (Goldziher 1979:152 és 1984:188). Beszámolója megjelent az Akadémiai Értesítőben is, Heller 1927: no. 149). Ami még hiányzott az előadáshoz, ill. a későbbi cikkhez, az nyilván a versek számának növelése volt, amire nemcsak a cikkben való hivatkozás miatt volt szükség, hanem azért is, mert az egyik cél az volt, hogy az addig Európában nem túlzottan ismert költőtől egy versgyűjteményt nyújtson át. Sälih b. cAbd al-Quddüs-nak nem maradt fenn versgyűjteménye. Goldziher különböző forrásokból 50 különböző hosszúságú verset és versrészietet tár az olvasó elé, azzal a céllal, hogy bemutassa és elemezze ezt az erősen moralizáló és bölcselkedő hajlamú költőt, és megpróbáljon választ találni arra a kérdésre, hogy miért sütötték rá az eretnekség vádját. Arra a következtetésre jut, hogy mivel egyetlen eretnek gondolattal sem lehet találkozni a versekben, valószínűleg maga a túlzott bölcselkedés, a magasra tett erkölcsi mérce és a korszellemnek ellene menő pesszimista gondolkodás vezethetett arra megítélésre, hogy Bassär ibn Burd kivégzésének a dátuma is, és valószínűleg csak az együttes kivégzés elmélete okán adták meg. Ibn al-Mu

ctazz (1968:92) is megadja ezt a dátumot, de valószínűbbnek tartja azt, hogy Härün ar-Rasíd végeztette ki, 786 után. 150