Zs. Kakuk , I. Baski (Hrsg.): Kasantatarische Volksmärchen: Auf Grund der Sammlung von Ignác Kúnos.

Texte

Aj kittéler, jél kittéler, karés bujé jir(l) kittéler, barép jittéler úc ajrémló br julya, anda bayana utértélép, anarya takta kadaklanép, unya kitken unar, ortaya kitken urtaca bulér, súlya kitken tunar dip jazélyan idé. Bular ukép karadólar-da súlya taba brisénén-de barasé kilmedé. Kicé kijeü sébayaséz: jaré indé siz anda barerya kurksayéz, sébaya salérya tilemesegéz, min úzém tilep kitem dip sul jul bilen kiterge ajayén salép urap kijerge dip br az utérép kaidé. Bajalaré satlék bilen ikésé iké julya kirép kittéler. Alar kitép, kúzden juyala baslayac, jikét-te turdé-da jaulék bilen baldakné alép sézyérép jibergen idé, akbuz at munén aldéna kilép-te basté. Jikét minép atlanép, tuzan tuzdérép juvértép, alya taba ucép kitté. Julnén iké jayénda kalyan ayaclar [ 87] avép-kéna kalalar idé. Bajtak sayatlar baryandan son barép kirdé br kara urmanya. Anda brsé-brsé br új kalénléyénda 3uvan tirekler úsken idé. Jikét tireknén tübine barép, atén bir budakka bejlep kujdé, úzé arlé-birlé ajaklarén jazép júrij basladé. Kéruta-yéna(l) basén kúterép karyan(2) idé, tirek basénda iké kus balasé kúrdé, alarya taba кагар turdé. Kus balalaré tilge kilép: ej jikét, munda nislep júrijsén, munda sin isen kalmassén, isen vakitta kitép kai, bz-de túben túsép jir júzén kürúvébéz(3) juk, ménda(4) 3idé baslé br Jiz ezdaha bar, ul uzaklamij kilép jiter(5) indé didéler. Jikét: bitken bas bitsén, kilép karasén, sonra kúrúrbéz, ul Jiner-mé, min ^iíiermén-mé alésép kararbéz didé. Sul kújúnce súlesép turyanda cékté davól, kopté 3il, titredé Jir. Jikét arténa burélép karasa, jaltérap kilgen azdahané kurdé-de almas kélééén tartép alép, kilép jitkenén kútép turdé. Azdaha kilép jitken idé. Jikét kélóc bilen br siltep, Jélannén bis baséné úzép túsúrdé, ikéncé silteúde kalyan iki basén-da cabép túsúrdi-de [88] itén turap br jirge újép kujdé. Br tau kadar boldé. ául vakét kus balalaré jirge túsép jikétke kúp raxmatlar ukép súlesép turalar idé. Br kanatén kúkten, br kanatén jirden ústúrétép, sedérép Semruy kus kajtép kildé-de tirek baséna kundé. Tirek tire-jayé bilen silkénép kitté. Ujada balalar juk idé. Semrux kus jirge karasa, balalaré jirde, bu jikét bilen súlesép turalar. Kus jirge túsép, avézén acép jikétné jutarya dip kile idé. Br balasé anasénén avézén kapladé. Semrux kus isnén nicék ikenén surasté. Balalaré: kúrmijsin muni(l), ana, ul tau túgél, bzné elége kadar 3efalap jatkan 3élan, eger-de bu jikét kilmese, bz elé hemen sunardan Jefalanép turyan bulérdék(2) didiler(3). Semrux kus jikétke: indé jikét, bz anardan nicék kutulérya bilmijdir idék, sin bzné kutkardén, sina bu xizmetén icén ni birik