Zs. Kakuk , I. Baski (Hrsg.): Kasantatarische Volksmärchen: Auf Grund der Sammlung von Ignác Kúnos.
Texte
Ba3alaré kitkec Amatá 3auléyén 3ijép aldé-da űzi bilen taré br akkus alép kajtté. Akkuáné Gúl-séluya birép(6): me páir, atana iltép birérsén didé. Gúl-sélu akkusné ercép pisiklep tazartép psirép ataséna iltép birdé. Patsa: ulu kijeúlerém alép kajtkanné asap, sérxauvém-yéna artté, tatfé bu 3Úlernén alép kajtkan nerselerén asap ayulanép úler xal® m( 7) i uk didé. Gúl-sélu 3élap ejtkec, patsa brer "kapté. Suluk sayat braz x^í 8) alép, ikéncé kúnnú 3Úrij basladé. Brden br kúnnú patsa xaténé(9) bilen súlesép utéryanda patáa: elde jaró(lO) [41] [kart] kijeúlerém akkus alép kajtép asattélar. Alar alép kajtmayan bolsalar, min tirilmegen bulér idém didé. Xaténé(l): jok, kart kijeúlerén alép kajtkan it iske(2) asmadé, jes kijevénén daruvé kilisté, eger-de ol alép kajtmasa, iáén kujtu idé didé. Bular irlé-xaténlé braz tartkalasép, súzge kilép erlesép aldélar. Brden br kúnnú patsa xaténé: bznÄ kijeúler nicik jatalar iken dip ténya(3) bárdé. Barsa ulu kijévé tunkajép jatkan, xaténé(4) br jakta jélap utéra. Munén arkasé sézlijdér(5) idé. ikéncé kijevéne barsa, ul-da barmayén avézéna kavép ényéraéép jatadér idé. Patsa xaténé: tukta indé, tigilerné-de barép кагар kajtém dip(6), muncaya kitté. Muncaya barép, terezisinden karayan idé, munfcanén iéé ucmax búlmesé kúbúk, ujón-kúlké, gúlt(7) itép jaktórtélyan. Amatánén baiéndan(8) kérék kartasé túsken, altén kúbúk búdúre Őeéleré ut jaktésénda jalt itép tora, Gúl-sélu bilen kucaklaákanlar(9), tillerén [42] tilge tijép(l) úbúsép utéralar, Munéané titretép, musika gúrélep ujnap tura. Patáa xaténé(2) bu xallerné(3) kúrép huáséz bulép brer say at munca janénda avép kaidé, iséne kilgec, tilén avézénda(4) tislep, újine kajtép barép patsa katéna jatté. Amatá irtencek turyac kúzén-baáén зиуас, asayac-ickec, Gúl-sélu bilen úbúsép-kucésép(5) isenlesép: min braz kérya ciyép kirim elé, dip kérék kartasén baséna kijép, ééyép kitté. Br saxraya(6) barép, aténén kélén kújdúrgen idé, até kilép túátú. Aténén br kulayéndan kirép ikénéé kulayéndan céyép mine digen br batér bulép patáa katéna kildé-de(7) patáaya: muna miném iké kackan(8) kulém bar, bilgileré sul: brsénén arkaséndan úrgice jarélyan, ikéncósénén br barmayé kisik, eger-de tavép birmesegéz(9), ul vakét irtege miném bilen suvéska kilégéz didé. Patáa bu súzge kúnép askarlarén "iljép munén úzine kararra kusté. Amatá brem-brem karéj basladé, kajsénén kúlmegén saldérép,
