Á. Berta (Hrsg.): Wolgatatarische Dialektstudien: Textkritische Neuausgabe der Originalsammlung von G. Bálint, 1875–76.

G. Bálints Kasantatarisches Wörterbuch

12(> turí — tiiiäm túri egyenes irányú; irány | gerade; richtung: túri kiírnák megegyezni, ráilleni; szembe jönni, elibe akadni vkinek, megtörténni | passen, zutreffen; begegnen vorkommen, geschehen; anin turisinda irányában, felőle, róla | ihm gegenüber; über ihm, von ihm (z. b. reden) sul turida, sulturda az irányban, a tájt | inder richtung, inder zeit. turi pej (ló) I braun (pferd). lurila- egyenessé tenni, igazítani | gerade machen, richten; sayät t. az órát igazítani | die uhr stellen, richten. •turilik egyenes; egyenesség, igazság | gerade, gcradheit ; warheit. [sofort. turuk (

turiuk) egyenesen, rögtön | gradezu, sogleich. turyaj v. saban turyaji pacsirta | lerche. turlij: ber turlij egy alkalommal | bei einer gelegenheit. tul- megtelni | voll werden: bisenée jäse tulyac midőn ötödik évét betöltötte | als fünf jähre alt geworden : jäse lulyan köiinö születése évforduló napján | an seinem geburtstage. tula darócz, durva posztó | grobes tuch. túli tele, teljes, tökéletes | voll; vollständig, vollkommen. tuluk ( = tuliuk), vid- uk. iulidiji telided | voll, ziemlich voll, tulilan- megtelni | voll werden ; tulilandir- v. caus. tut kin hullám I welle, woge. liilkinna- huliámzani | wellen schlagen, wogen werfen. lük = tük. tűk- el, kiönteni | gicssen, ausschütten; jäs I. könyet hullatni I tränen vergiessen. |()str. tiigärä- gurúlni, gördülni, tekeregni | sich rollen, ringeln. tiigäräk kerek; kör | rund, kreis. tügel- v. pass., refl. tük-, tüjnä- — töjnä-. tili — tos. kizil-tüs veresbegy | rotkehlchcn. |bctimnchcn. lüsä- teríteni ki-leteríteni, ágyalni | ausbreiten, betten, tiiiäii n. act. tiisä- kövezet | strassenpllastcr. lüsäk derekalj | Unterbett. tiisäm terítés | ausbreitung : öj liisäme a ház mennyezete | plafond. •360