Wojtilla Gyula: A List of Words Sanskrit and Hungarian by Alexander Csoma de Kőrös.
I. Csoma és a szanszkrit nyelvtanulmányok - 4. Csoma nyelvhasonlítási kísérletei a Szójegyzék szerint
24 1. Gyul : szkt. jvalati. "Ismeretlen eredetű" ... iráni eredeztetése téves". (TESZ I, 1137). Korábban Munkácsi (ÁKE, 314) indiai eredetet javasolt, és Schmidt (Nyr. 52:65) ugyancsak ezt az elméletet újította fel; Jacobsohnnal szemben; Joki kimutatta a kölcsönzés valószínűtlenségét. 2 2. Nád : szkt. nacja- . "Ismeretlen eredetű. Finnugor egyeztetése és indoiráni származtatása nem fogadható el." (TESZ II, 991.; Mayrhofer EWA II, 127-129) a szkt. szó eredetét kétségesnek tartja; lehetséges, hogy az indoeurópai alak India bennszülött nyelvei hatásának volt alávetve; Joki a magyar főnév szarmata eredetét javasolja. A kölcsönzés Pannoniában a 11-12. szdban történhetett. Ugyanő élesen bírálja a TESZ szócikkét, amely szerinte "felületes és részben félrevezető. " 5 3 3. Szekér : szkt. sakata- . "Bizonytalan eredetű. Talán honfoglalás előtti iráni jövevényszó; vö. középiráni sakar (? säkär) "szekér"; vö. még ói. sakata-, prákrit sagada"kordé, szekér". Az óind szó nem árja eredetű; a mai dravida nyelv előzményéből való átvétel. Az ugorba az indo-szkiták egy iráni ágának közvetítésével jutott." (TESZ III, 702). Csorna után Mátyás javasolta a szó szanszkritból származtatását. Fiók a szót a szanszkritban fellelhető ugor-magyar kölcsönszónak tartotta. Patrubány saka-ratha "scythischer Wagen" összetett szóként értelmezte. 5 4 Schmidt elvetette Patrubány elgondolását. Szerinte indo-szkita közvetítéssel a prákrit sakara-/<"sakala-<*sakada-/ alak/ került a magyarba. (Nyr. 52:20, 53:99). Szemerényi a szkt. sakataszót az iráni bak- igetővel kapcsolta össze, amelynek jelentése "to go, flow, run". 5 Kuiper a magyar szekér szónak a szkt. sakata- szóból való származtatását tarthatatlannak vélte. Korábban Burrow a szkt. szó dravida erdeztetését javasolta, de ezt a véleményét később visszavonta. Mayrhofer szerint a szó eredete nincsen kellőképpen magyarázva, a magyar szekér és a szkt. sakata- közötti kapcsolat problematikus, és a magyar szekér nem bizonyítja a szkt. sakatairáni alakmásának létezését. (EWA III, 285). 4. Vászon: . szkt. vasana-, vastra-. "Ismeretlen eredetű ... iráni származtatása további vizsgálatot kíván..." (TESZ III. 1099). Joki árja eredetű kultúrszónak tartja, amely eljutott a magyarba. Az valószínűtlen, hogy a magyar szó ind nyelvekből való közvetlen kölcsönzés volna. 5 5 Ezek a Csorna-féle Szójegyzé kből származó tételek és egy futólagos pillantás az ezeket érintő problémákra elégségesen bizonyítják, hogy Csorna kisérletei nem voltak "álmodozások" és "formátlan képzelődések". Ellenkezőleg Csorna nagy szolgálatot tett a további kutatásoknak. Kézirata jó félévszázadig el volt temetve, amíg azután Duka beszámolója fel nem hívta rá a figyelmet. A mi kötelességünk az, hogy elismerjük azt, ami Szójegyzé kében előremutató kérdésfelvetés volt.
