Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

III. A Csoma-gyüjtemény - 2. A gyűjtemény leirása - a. A gyűjtemény katalógusa a jelzetek sorrendjében

91 A fent megadott könyveim a kolofonban szerepel, a cimlap üres. Bevezetés: az invokációban (3-4. oldal) a mehod-brjod és sis-brjod után álló dam-bóa' részben: rgya-gar rum-yul-pas byon-pa'i Sken-dbar bhig-gis nan-bskyed-nas bskul-phyir chab-chob blab-rlob-gyi bstan-bcos blo mi bde 'di bkod Az Európából érkezett Sken-dhar bhig (- Csoma) unszolása révén keletkezett e kis csacska tanulmány, mely a bölcsesség számára nem hoz szerencsét. A tárgyalás (4-189. oldal) hat számozott fejezetből áll: 1. jig-rten mnon-par grub-pa'i rgyu 'byun-ba chen-po bzi'o, vagyis: a világ keletkezésének oka, avagy a négy nagy elem: 4-41. oldal. Az első fejezetben a buddhista kozmogónia és kozmológia rövid kifejtése található; kissé részletesebben az alsó világban lakozó élőlények létrejötte, úgymint: állatok, prétálc, pokolbéliek, emberek, asurák és istenek, valamint a hat kalpa (-világéra) rövid jellemzése. 2. dkon-mehog-gi mehan-nid, vagyis: az ékesség lényege (pontosabban a három drágakő - mármint Buddha, tana és egyháza - rövid jellemzése): 41-58. oldal. 3. Ston-pa Sak-ya thub-pas dan-por thugs-bskyed-nas mthar sans-rgyas-nas chos-kyi 'khor-lo bskor-chul, vagyis: a mester, Sakya nemzetség bölcse előbb hitet fogantván, utóbb megvilágosodván a tan kerekét miként hozta forgásba: 58-100. oldal. A fejezet végén lévő részkolofónban röviden csak Ston-pa'i mjad-pa (A mester életútja) van említve, mely érthetőbben adja számunkra a fejezet tartalmát. 4. Rgya, Bod-du mdo-snags ji-ltar dar-chul, vagyis: Indiában és Tibetben miként keletkeztek és terjedtek el a tantrikus szútrák: 100118. oldal. 5. clal-'byor-nas reams nan-don-la dris-pa'l lan, vagyis: a dal-