Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

III. A Csoma-gyüjtemény - 2. A gyűjtemény leirása

2. A GYŰJTEMÉNY LEÍRÁSA A gyűjtemény formai alapon két nagy részre osztható. Az első csoportba tartoznak azok a könyvek, melyeket Csoma vásárlás vagy másoltatás útján szerzett be. Ezek a fanyomatok és kéziratok a tibeti lamaista irodalom ismert termékei, amelyek a kolostorokban gyakran fellelhetőek, sőt néhány európai könyvtárban (más beszerzés útján) is megtalálhatóak. így ezek főként csak a gyűjtés jellegéből kapnak hangsúlyozottabb fontosságot, amelyre majd a tartalmi elemzésnél térünk ki. A másik csoportot viszont azok a kéziratok képezik, melyeket Csoma külön megbízása alapján készítettek a lámák. Ezek a könyvek nemcsak -keletkezésüket és külső formájukat illetően egyedi jellegűek, hanem tartalmuk szerint is, ugyanis tartalmi vonalvezetésüket Csornának a tibeti irodalomra vonatkozó kérdései képezik; igy éppen különleges helyzetük folytán a tibetisztikai irodalomban mint "Alexander-könyvek" váltak ismertté. Nézzük tehát előbb az Alexander-könyveket. Bár a gyűjtemény már 1885 óta a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában volt, a tudományos közvélemény mégsem innen értesült létükről. E század húszas éveiben J. Gergan misszionárius a ladaki Rjon-khul kolostor könyvtárában talált egy könyvet, melyet Kun-dga' chos-legs apát irt Csoma inspirációjára. Értesítette a kor kiemelkedő tibetistáját, A. H. Erancke-t, aki nagy szaktudása mellett lelkes Csoma tisztelő is volt. Ő megerősítette Gergan felfedezését, részletesen leirta a talált könyv tartalmat és megállapította, hogy másolat. Az ügyben szenzációs fordulatot hozott Ligeti Lajos 1933-ban megirt cikke, melyben bejelenti, hogy a Francke által identifikélt Alexander-könyv eredetije megtalálható Budapesten, a Csomagyüjteményben, sőt további két hasonló könyvet talál, melyeket Chul-kl irims rgya-mcho és Sans-rgyas phun-chogs ("a láma") irt, s megemlíti, hogy