Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.
II. Duka Tivadar munkálkodása - 5. Duka Tivadar Csoma-alapitványa
5. DUKA TIVADAR CSOMA-ALAPÍTVÁNYA Duka Tivadar rendkivUl erős hagyománytisztelete nem merült ki Csoma életrajzának hiteles és méltó megrajzolásában. A kegyeletadás egyéb lehetőségeit is megragadta, hogy a Csorna-emlékezetet ébren tartsa, elsősorban ott, ahol ezt kötelességből kell művelni: hazájában. Ezt a célt kivánta elérni akkor, amikor Csoma emlékezetének megőrzésére alapítványt tett, s akkor is, amikor az általa összegyűjtött Csorna-hagyatékok megfelelő, ünnepélyesebb jellegű megóvására külön disz-szekrényt állíttatott fel. Duka 1897. december 6-án kelt levelében értesiti az Akadémiát, hogy Csoma emlékének ápolására "Duka Tivadar - Körösi Csoma féle alapitvány"-t kiván tenni. A kegyes ajánlatot Goldziher Ignác veszi pártfogásába, s az 1897. december 20-i összes ülés jegyzökönyvében az alapitvány bejelentésekor a következőket olvashatjuk: "Duka Tivadar 11. Londonból f. év deczember 6-dikán kelt levelében értesiti a főtitkárt, hogy Körösi Csoma Sándor emlékére, ha az Akadémia elfogadja, 2 000 koronából álló alapítványt szándékszik tenni, azzal a rendeltetéssel, hogy a két vagy három évi kamatok egy oly fölolvasás tiszteletdijára forditassanak, mely Ázsia kultúrájára vonatkoztatva, Körösi Csoma Sándor emlékét időnként fölfrissítse". Az alapitvány részletes megfogalmazását Goldziher Ignác Duka Tivadarral történt levelezése alakítja ki, s végleges megszövegezése az Akadémiai Értesítőben lát napvilágot (Acad. Ért. 1899, p. 148): "Az alapitvány ez első tőkéjének (2 000 korona), valamint esetleges gyarapodásának kamatjövedelmeit az Akadémia a következő módon fordítja az alapitótól kitűzött czélra: a/ A M. Tud. Akadémia I. osztálya gondoskodik arról, hogy minden