Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

II. Duka Tivadar munkálkodása - 4. S. C. Maian levelei Duka Tivadarhoz

4. S. C. MALAN LEVELEI DUKA TIVADARHOZ Duka Tivadar annak ellenére, hogy nyugdijba vonulását (1874) követően Londonban már hosszú ideje a Csorna-dokumentumok feltárásán fáradozott, mégis csak 1883-as indiai útja után talált kapcsolatot Csornának talán legközvetlenebb ismerősével, Maian lelkésszel. Duka Tivadar Malannal - számunkra szerencsés módon - levelezés útján tartotta a kapcsolatot, Maian ugyanis egy vidéki plébánián élt. A leveleket Duka megőrizte, s azok a Csorna-mappában lévén, jelenleg az Akadémia tulajdonában vannak. A mintegy harminc levél közül az alábbiakban közölt 12 foglalkozik Csornával, a többi személyes jellegű. Salamon Caesar Maian 1812-ben született, apja református lelkész Genfben. 1833-ban Angliába kerül, az oxfordi egyetem hallgatója lesz, ahol kiváltképp a nyelvészeti studiumok iránt érdeklődik, s a héber, szanszkrit nyelv iránti lelkesedése az orientalisztika felé tereli figyelmét. 1837-ben Indiába kerül, a kalkuttai püspöki kollégium tanára lesz, mint a klasszikus nyelvek oktatója. Hamarosan azonban a Bengáliai Ázsiai Társaság titkárává választják, s ekkor ismerkedik meg a Társaság akkori könyvtárosával, Körösi Csoma Sándorral. Ismeretségük tartós kapcsolattá alakul, ugyanis Maian érdeklődését felkelti a tibeti nyelv, s megkéri Csornát, hogy vállalja rendszeres tanítását. Mindketten furcsa módon igen tartózkodó alaptermészetü emberek voltak, de ennek ellenére egyfajta baráti vonzalom alakult ki közöttük. Ez mutatkozott meg Malannak Angliába történt végleges hazautazása alkalmával (1840), mikor Csoma a legféltettebb tibeti könyveit neki ajándékozta. Maian ezeket megőrizte, s mint a levelekből láthatjuk majd, Duka közbejárására az Akadémiának ajándékozta (részletes ismertetésükre még később visszatérünk). Maian Angliába történt visszaérkezését követően lelkészként mükö-