Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
KÖRMENDY KINGA: A Széchenyi-gyűjtemény
126 Körtnendy Kinga az a kutatást és a raktári kiszolgálást egyaránt elősegítse. 8 2 így az Akadémia előzményei, alapítása, alapszabályai, azok módosításai külön alcsoportban vannak. 8 3 Egyenkénti feldolgozásra kerültek Széchenyi Istvánnak akadémiai működésével kapcsolatos levelei, iratai. 8 4 A rendezés problémáit a Széchenyi-művek esetében fentebb érzékeltettük. Számos példát felhozhatnánk még a feldolgozás területéről is. A kézirattári feldolgozáson túli kutatói eredmény és a kritikai kiadás feladata egyes levélírók azonosítása, névalakok, datálások pontosítása. 8 5 A Széchenyi-gyűjtemény katalogizálása 1972 elején kezdődött meg, és 1975-ben, az Akadémia alapításának 150. évfordulójára befejeződött. Az MTAK Kézirattára Széchenyi-gyűjteményéről nyomtatott katalógust is megjelentetett a könyvtár 1976ban, alapításának 150. évében. 8 6 1991-ben a katalógus újra megjelentetésével tisztelgett Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, ezzel kívánva hozzájárulni Széchenyi István életművének minél hamarabbi teljes közzétételéhez. Az MTAK Kézirattárának azonban nemcsak a feltárás, a kutatás lehetővé tétele a feladata a Széchenyi-gyűjteménnyel kapcsolatban. A gyűjtemény őrzése megőrzést jelent, állagmegóvó restaurálást, felelősségteljes kézirattári gondozást. Ezért a Széchenyi-gyűjteményről állományvédelmi mikrofilm is készült. Az állományvédelmi szempontok szükségessé teszik, hogy az eredeti kéziratok használatát csak indokolt esetben engedélyezze a Kézirattár osztályvezetője. Ugyanez a szempont vezeti a könyvtár felelős vezetőjét is a kéziratok, tárgyi emlékek különböző kiállításokra való kölcsönzésénél, reprodukálási engedélyezéseknél is. A Széchenyi-gyűjteményben való tájékozódást, a gyűjtemény anyagának áttekintését megkönnyíti ugyan a nyomtatott katalógus — hiszen ezzel a céllal is készült —, de a Kézirattár állományában található Széchenyi Istvánnal kapcsolatos kézirat, le82 Állományvédelmi szempontból is fontos, hogy a kutató és a kézirattáros csak a legszükségesebb ideig és a legkíméletesebben foglalkozzon a kéziratokkal. 83 KÖRMENDY 1976. 13-15. 84 MTAKK K 166/109-254. KÖRMENDY 1976. 15-25. Ezek a kéziratok, levelek Széchenyi István kéziratos hagyatékában voltak. Az Akadémia korabeli irattárában (MTAKK RAL) hivatalos akadémiai tevékenységének (másodelnök, pénztári ellenőr) iratai találhatók. Pl. Széchenyi István levele Toldy Ferenchez 1846. szept. 29-ről. A levél Szalay István fogalmazványa, MTAKK K 166/211. Az elküldött, eredeti levél MTAKK RAL 4/1846.Továbbá MTAKK K 166/208. Az eredeti irat MTAKK RAL 3/1846, MTAKK K 166/238. eredetije MTAKK RAL 17/1847. MTAKK K 193/3. eredetije MTAKK RAL 25/1848. jelzeten található. Az azonosítások a kézirattár RAL-lal foglalkozó munkatársaitól, Fráter Jánosnétól, Tőzsér Ágnestől származnak. A fentiek ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy a kutatónak természetesen mindkét forrást át kell tekintenie Széchenyi akadémiai működésének tanulmányozásakor. Ld. 87. jegyzet. 85 A Brunszvik Teréz-kutatás azonosította a MTAKK K 305/120. megnevezetlen levélíróját, Edward Reert. A hadtörténeti kutatás korrigálta a MTAKK K 306/219. jelzetű levél sajtóhibás névaláírását. A kézirattár katalógusában, a katalóguslapon helyes a névalak: Boineburg. Ugyancsak kutatói eredmény Fenyő Ervin datálási pontosítása 1859-ről 1857-re a MTAKK K 200/30. jelzetű, Tasner Antalhoz, az MTAKK K 195/60. jelzetű Hollán Ernőhöz 1859-ben írt levélfogalmazvány esetében a dec. 2.-i dátum, valamint Széchenyi Istvánnénak írt hiányos levelek egységének felismerése az MTAKK K 199/129. és az MTAKK K 199/147. jelzetű leveleknél. 86 Ld. 68. jegyzet.
