Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ORMOS ISTVÁN: Kaufmann Dávid és gyűjteménye
242 Ormos István amelyeket egy stilizált fák alatt heverésző oroszlánpár már-már a reneszánsz életörömét előrevetítő élethű ábrázolása koronáz meg (6. ábra). 7 1 A Kaufmann Gyűjtemény őriz egy másik, szintén díszes — s roppant súlyú — kétkötetes Misné Tóra kéziratot (A 78) is, amely 1310-ben készült Németországban, ám művészi kvalitása messze elmarad a korábbi kéziraté mögött. A címlapot ékesítő miniatúra két torony övezte kupoláján oroszlán ül, míg a középső ív alatt MAIMONIDES szakállas alakját látjuk csúcsos kalapban (7. ábra). A felső címsorban négy kutya űz egy szarvast, miközben egy ülő nyúl figyeli őket. Az alsó sorban jobbról balra haladva egy férfit látunk, aki épp megütni készül egy négylábú állatot egy fejszével, mellettük egy gólya áll, majd Sámsont látjuk az oroszlánnal, a szélen pedig egy bagoly (?) figyeli, amint egy medve belenyal egy mézescsuporba. 7 2 Izgalmas és még részleteikben nem kielégítően kutatott, sok ismeretlent rejtő illuminációkat tartalmaz az A 384 jelzetű ünnepi imakönyv, mahzór. A kézirat 1320 körül készült Dél-Németországban, a Bódeni-tó környékén. 7 3 Ma „háromosztatú mahzór"-nak (ang. Tripartite Mahzor) is nevezik, minthogy Bezalel NARKISS kutatásai nyomán fény derült arra, hogy kéziratunk valójában egy terjedelmesebb, három kötetből álló kézirat első részét képezi. A másik két kötetet a londoni British Library és az oxfordi Bodleiana őrzi. 7 4 Érdekessége a kéziratnak, hogy az emberi alakok közül a nőket többnyire állatfejjel ábrázolja. Az állatfejek alkalmazása Francia- és Németországból származó 13—14. századi illuminált héber kéziratokban fordul elő, azonban — kéziratunktól eltérően — többnyire minden alakot, férfiakat és nőket egyaránt így ábrázolnak. 7 5 A jelenség magyarázata nem tisztázott: többnyire úgy tartják, hogy a korabeli német zsidóságnak az emberalakok ábrázolásától való idegenkedése jelentkezett így, de van olyan elképzelés is, mely szerint ezeknek az alakoknak az eredete a középkori keresztény színpad maszkjaiban keresendő, míg ismét mások az isteni kegyelem reprezentációját látják ebben a jelenségben, amenynyiben ez az emberi szint fölé való fölemelkedést ábrázolná, de a 12. századi zsidó misztikus irodalomban is szerepelnek kutyafejű és madárcsőrű emberi lények. 76 Gyűjteményünk egyik visszatérő látogatója, Ruth MELLINKOFF legújabb kutatásai 71 KAUFMANN 1898. 290-291. WEISZ 1906. 99-100. 72 KAUFMANN 1898. 284-285. NARKISS- SED-RAJNA 1988. Second Kaufmann Mishneh Torah. Card Nos 4-6. 73 A kéziratról ld. NARKISS — SED-RAJNA 1988. Tripartite Mahzor, vol. I. Card Nos. 41. A kéziratot Kaufmann Rabbinowitz antikváriustól vásárolta 1883-ban. 74 Bezalel NARKISS: A tripartite illuminated Mahzor from a South Germán school of Hebrew illuminated manuscripts around 1300. In: Fourth World Congress of Jewish Studies [Jerusalem 1965], Papers. Jerusalem 1967-1968. II. 129—133. NARKISS egyik tanítványa, Sárit SHALEV-EYNI doktori disszertációt ír jelenleg a teljes kéziratról művészettörténeti szempontból. 75 Ld. pl. az ún. Madárfej-haggádát (Bird's head Haggadah; Israel Museum, Jerusalem, Ms. 180/57), amit azért neveznek igy, mert az emberi alakoknak — férfiaknak és nőknek egyaránt — többnyire madárfejük van benne. A kézirat Dél-Németországban készült 1300 körül. 76 COHEN 1988. 49. GuTMANN 1978. 25—26. Ruth MELLINKOFF: Antisemitic hate signs in Hebrew illuminated manuscripts from medieval Germany. Jerusalem 1999. 11. NARKISS 1967—1968. 133. Heinrich STRAUSS: Die Kunst der Juden im Wandel der Zeit und Umwelt. Tübingen 1972. 56—62.
