Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
KÖRMENDY KINGA: A Széchenyi-gyűjtemény
A Széchenyi-gyűjtemény 123 A Kézirattárban az egykori Széchenyi-Múzeum anyagának rendezése, feldolgozása mind mennyiségileg, mind minőségileg különleges feladatot jelentett. Gyakorlatilag ebben az időszakban alakították ki a Kézirattár új, jelenleg is érvényben lévő feldolgozási és raktározási rendjét is. 6 4 Ekkor nyílott lehetőség, hogy a Széchenyi-Múzeum megszüntetéséből származó egyetlen előnyt kihasználják: a Széchenyi-Múzeum anyagának szakmai szempontú rendezését és feldolgozását, a megfelelő raktári elhelyezés biztosításával. A rendezés végleges szempontjai hosszú előrendezési folyamatokon keresztül kristályosodtak ki. Széchenyi István halálának 100. évfordulójára sikerült azonosítani a múzeum anyagából származó kéziratokat, könyveket, tárgyakat az 1905-ös tárgyjegyzék szerint, így az eredeti múzeumbeli számrend alapján tájékozódni lehetett az anyagban. 6' 1959—1968 között vásárlásokkal 6 6 szerencsésen gyarapodott mind az eredeti Széchenyi kéziratos hagyatékba tartozó anyag, mind pedig Széchenyi működésére vonatkozó kéziratok száma. 6 7 Ezeket hozzácsatolták a Széchenyi-Múzeumból származó anyaghoz, és így alakult ki az MTAK Kézirattár Széchenyi-gyűjteménye. 6 8 Az előrendezés következő fázisában teljesen elkülönítették a Széchenyi-gyűjteménytől Széchenyi-Múzeumnak mint intézménynek az anyagát és Viszota Gyula hagyatékát. 6 9 A gyűjtemény fő csoportjai Széchenyi István működési területeihez kapcsolódtak. 7 0 A rendezésnek ebben a szakaszában a legnagyobb feladatot az egyes kéziratok meghatározása, a levelezésben a címzettek és levélírók azonosítása, a datálási problémák megoldása jelentette. Ebben a munkában elévülhetetlen érdemei vannak dr. Harangi Lászlóné dr. Boros Vilmának, aki először tekintette át a Széchenyi Istvánhoz kapcsolódó egész addig ismert kéziratos és nyomtatott forrásanyagot, s ennek alapján ismertette Széchenyi István kéziratos hagyatékát, iratait, azok lelőhelyeit, az Akadémia szerepét Széchenyi István kéziratainak, műveinek gondozásában. 7 1 A Kézirattár Széchenyi-gyűjteményének végleges rendezési szempontjait Csapodi Csaba alakította ki 1968 után. „A végleges rendezés alkalmával a Széchenyi-gyűjtemény egész anyagát, eredetre való tekintet nélkül, egységesen, Széchenyi működésének megfelelő tárgyi csoportokba foglaltuk. (Ezek a csoportok több ponton eltérnek attól az előzetes rendezési elvtől, amelyet még H. Boros Vilma idézett tanulmánya 64 BERLÁSZ 1957. 3-20. 65 CSAPODI Csaba: Széchenyi István kéziratai és egyéb Széchenyi emlékek az Akadémiai Könyvtárban. = Magyar Tudomány 1960. 242—247. 66 A Széchenyi-gyűjtemény kézirattári segédletei közül az ún. végleges napló tartalmazza az egyes tételek beszerzési, ún. növedéknapló számát. 67 Széchenyi István kéziratos hagyatékára, irataira, azok jelenlegi lelőhelyeire ld. KÖRMENDY Kinga: A Széchenyi iratok sorsa. In: Széchenyi. Történész-múzeulógus konferencia előadásai. Sopron, 1991. 105—112. (Magyar Nemzeti Múzeum. Konferenciafüzetek I.) 68 CSAPODI Csaba: Bevezetés. In: KÖRMENDY Kinga: A Széchenyi gyűjtemény. K 163-K 311. Bp. 1976. 2—3. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai 9.) Vö. H. BOROS 1967. 46-50. 69 Ezek feldolgozása később történt. CSAPODI: Bevezetés. In: KÖRMENDY 1976. 4. Ld. KÖRMENDY 1983. 786-789. 70 H. BOROS 1967. 48-50. 71 H. BOROS 1967. 22-23, 46-50.
