Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ABAFFY CSILLA: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában
Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTAK Kézirattárában 83 A magyar nyelvemlékek gyűjteménye mint szakcsoport Magyar kódexeink és másolataik kézirattári felállítása a következőképpen alakult. A Döbrentei által begyűjtött másolatok az RMNy kiadásának előkészítése után az Akadémia Kézirattárába kerültek. A Kézirattár első kinevezett vezetői Rómer Flóris 1861-től 1871-ig, utána Jakab Elek 3 7 1876-tól 1891-ig. Rómer alatt indult meg a kéziratok feldolgozása. Tizenhat főszakra és tizenöt mellékszakra osztották az anyagot. A raktári felállítás nagyság szerint történt, így a „Magyar codexek" elnevezésű szakon belül volt 2-, 4-, 8-, kis 8-, 12-, 16-rét. Ebbe a szakba vegyesen kerültek be magyar nyelvemlékeinknek eredeti és másolati példányai. A régi szakrendi cédulák nagy része Jakab Elek kézírásával készült. A 20. század elején már kialakult az az igény, hogy különválasszák az eredeti kéziratokat a másolatoktól. Erre utal Mészöly Gedeon két jegyzete 1916-ból „áttétetett a Magy. Nyelvemlék szakba". Ám a 19. századi szakrend egyelőre nem változott. Viszont az értékes kéziratos kódexeket biztonságos tárolásuk érdekében mégis kiemelték a másolatok közül. Jakubovich az Akadémia könyvtárában 1924-ben végzett revíziójáról írt jelentésében közli, hogy: „Az üveges tárlószekrényben elhelyezett régi magyar nyelvemlékek és középkori kódexek a jegyzék szerint hiány nélkül megvannak." Ellenőrzik a nyelvemlékmásolatokat, latin és német kódexeket is, itt megjegyzi a következőket: „Ez utóbbiakat szerény véleményem szerint nagyobb biztonság kedvéért zárt szekrényben kellene tartani." (K 810: 3/1925). Később az eredeti kéziratokat páncélszekrényekbe helyezték, ezt bizonyítja Berlász Jenőnek 3 8 egy 1949. június 8-án készült listája: „A Goethe-szobai páncélszekrényben elhelyezett kódexek jegyzéke. I. Magyar Kódexek., II. Latin kódexek". Ezen több mint ötven magyar kézirat szerepel. Az 1960-as években Csapodi Csaba 3 9 kiemelte az eredeti kéziratokat a régi szakrendből, és megalkotta a K jelzetű gyűjteményeket. A másolatokat a folyamatos Ms jelzetű kézirattári állományba osztotta. A magyar nyelvemlékeket és a 18. század végéig írott értékes kéziratos köteteket keletkezésük időrendjébe állította, róluk nyomtatott katalógust készített: A „Magyar Codexek" elnevezésű gyűjtemény (K 31—K 114). MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai 5. Bp., 1973. Ebben a kéziratok leírását, tartalmát, tulajdonosait, kiadásait, a rájuk vonatkozó legfőbb szakirodalmat is közölte. Ezzel katalógusa a kódexkutatás kiinduló segédeszközévé vált. Ma ez a gyűjtemény a biztonsági berendezéssel védett páncélszoba egyik kulcsra zárt, üveges szekrényében van elhelyezve. 37 JAKAB Elek (1820-1897) történész, levéltárnok. Az MTA levelező tagja (1870), rendes tagja (1889). Az Akadémia Könyvtárának kézirattárosa (1876—1891). 38 BERLÁSZ Jenő (1911—) történész, könyvtáros, levéltáros. Az MTAK Kézirattárának vezetője (1948— 1956). 39 CSAPODI Csaba (1910-) történész, könyvtáros. Az MTAK Kézirattárának vezetője (1957-1975).
