Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ABAFFY CSILLA: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában
76 Abajfy Csilla Az érsekújvári ferencesek három magyar nyelvemlékét 1851-ben sikerült megkapnunk. Czech János már 1833-ban felfedezett közülük kettőt. A Czech-kódex (K 42) Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára 1513-ban a nagyvázsonyi pálos kolostorban készült, színes iniciálékkal gazdagon díszített kisalakú imakönyv (4. ábra). Az Ersekújvári-kódexet (K 45) 1529—1531 között a margitszigeti domonkos apácák másolták, egyikük, Sövényházi Márta meg is nevezi magát. A nagyalakú, közel 600 lapos kódex evangéliumi részeket, elmélkedéseket, imádságokat, prédikációkat, példákat, legendákat tartalmaz; benne van Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Passióját miniatúrák díszítik (5. ábra). A harmadik nyelvemléket 1843-ban találta meg Thewrewk József, 2 8 kiről a kódex a nevét kapta. A Thewrewk-kódex (K 46) 1531-ben, ugyancsak a margitszigeti domonkos apácakolostorban készült imakönyv. Egyik másolója feltehetően szintén Sövényházi Márta volt. Verses darabjai a Himnusz a felfeszített Krisztushoz és Vásárhelyi András éneke. Reguly Antal 2 9 közbenjárásának köszönhető, hogy a ferencesek rendfőnöke a fenti három magyar kódexet az Akadémiának ajándékozta. Erről Reguly az 1851. január 20-i összes lcisgyűlésen számolt be (AcadErt. 1851. 20). E kódexek közül kettő már a Kézirattárban volt, a Thewrewk-kódex pedig 1854-ben került az Akadémiára. 1851-ben Bartakovics Béla 3 0 egri érsek ajándékozta az 1844-ben a tiszalöki plébánián felfedezett Virginia-kódexet az Akadémiának. A Virginia-kódex (K 40) a 16. század elején, domonkos rendi apácák számára készült. Az egykorú budai reneszánsz kötésű munka Szent Ferenc és Szent Egyed életével kapcsolatos példázatokat és ájtatosságokat, az utolsó ítéletről szóló prédikációt és szerzetesi szabályokat tartalmaz. A gyöngyösi ferencesektől, kik már 1836-ban ajándékba adták azt az ősnyomtatványt, melyhez hozzá van kötve a kéziratos Gyöngyösi latin—magyar szótártöredék, most, 1851-ben az ugyancsak ősnyomtatványokkal összekötött Gyöngyösi-kódexet kaptuk. A Gyöngyösi-kódex (K 39) feltehetően a 16. század elején készült magyar és latin nyelvű imakönyv. Három verset is tartalmaz: Szent László királyról, Mátyás király haláláról, Imádság a Szentlélekhez. Vásárlással jutottunk a Kriza-kódexhez. Kriza János 3 1 1853. március 9-én kelt Toldynak írt levelében (Magy. írod. Lev. 4-r. 79) írja: „Jelennen pedig egy nagy ritkasággal kivánám meglepni Kegyedet", s elmondja, hogy Kolozsváron egyik tanítványától tudta meg, hogy „özvegy Kis Lajosné Aszonyságnál sok régi könyvek vágynák", s kölcsönkapta az 1532-ben készült imádságoskönyvet. „Én küldöm lopvást Kegyednek két három hétre, vizsgálja meg, s ha szükség másoltassa le. Az eredetit nem tudom meglehetne é nyerni; bármi nagy árért sem adná most épen az írt özvegy [...]a' mint hallom, Döbrentei sokat próbálta volt megnyerni a néhai birtokos Kis 28 THEWREWK József (1793-1870) író, régiséggyűjtő. 29 REGULY Antal (1819-1858) nyelvész, etnográfus. Az MTA levelező tagja (1843). 30 BARTAKOVICS (Albert) Béla (1791-1873) egri érsek. Az MTA tagja (1853). 31 KRIZA János (1811—1875) költő, népköltészeti gyűjtő, unitárius püspök. Az MTA levelező tagja (1841).
