Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

ABAFFY CSILLA: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában

Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTAK Kézirattárában 73 ken kívül „Vegyes tárgyú régi magyar iratok"-at is kinyomtat. A IV. kötet második felét tartalmazó Winkler-kódex, bár 1846-ban már ki van nyomtatva, nem jelenik meg Döbrentei életében. Bevezetőjét Toldy írja, ahogy az V. kötetben megjelenő Jordánszky-kódex szövegét is ő rendezi sajtó alá, de ennek a két kódexnek a megjelenését Toldy sem érte meg. Végül mindkettő 1888-ban Volf gondozásában lát napvilágot, aki a Jordánszky-kódexet az 1880-ban előkerült Csemez-töredékkel is kiegészítette. Sorozaton kívül Toldy 1857-ben kiadta a Nádor-kódexet. Az Akadémia egy új sorozatot indít Nyelvemléktár (Nytár) címmel. Ebben — a Jordánszky-kódexet kivéve — minden magyar kódexünk megjelent. A sorozat a bevezetőben ír a kódexről, történetéről, tartalmáról. A szöveget tartalmi egységekként közli, s jelzi és számozza a kódexlapokat. Az 1—14. kötetet Volf adta ki 1874től 1890-ig. Kivétel a 3. kötet, melyet Komáromy Lajos és Király Pál rendezett sajtó alá. A 15. utolsó kötet tíz évvel Volf halála után jelent meg Szabó Sámuel és Katona Lajos kiadásában, 1908-ban. A 20. században már felmerült az a tudományos igény, hogy a kódexek hasonmását és lehetőség szerint a latin megfelelőt is közöljék. E célból több sorozat is indult. Az Új Nyelvemléktár sorozatnak csak egy kötete jelent meg: a Bécsi-kódex 19lóban. Közzétette Mészöly Gedeon, aki a betűhű átirattal párhuzamosan a latin megfelelőt is közli. Az Akadémia Codices Hungarici (Cod.Hung.) sorozata 1942-ben indult. 1988-ig kilenc kötet jelent meg. A kódexekről (a Müncheni-kódex kivételével) hasonmást is közölnek, s csaknem mindig laponkénti betűhű átírást és latin megfelelőt. A sorozat bevezetői mindenre kiterjedő, alapos tanulmányok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság 1985-ben kezdte el a Régi Magyar Kódexek (RMKód.) sorozat kiadását. 2000-ben már a 25. kódex jelenik meg. Minden kötet hasonmást, a hasonmással párhuzamos, laponkénti betűhű átírást ad, a bevezető tartalmazza a kódex leírását, eddig feltárt történetét, a szöveg részletes tartalmát, ezek párhuzamos helyeit a magyar kódexekben, a latin megfelelők forrásait, továbbá a kódex hangjelöléséről és helyesírásáról való tudnivalókat. Tájékoztat a korábbi kiadásokról, másolatokról, valamint a kódexre vonatkozó legfontosabb szakirodalomról. Magyar kódexek az MTAK Kézirattárában A nyelvemlékként számon tartott 46 magyar kódex közül jelenleg határainkon kívül található hat: a Müncheni-kódex Münchenben a Bajor Állami Könyvtárban, a Lobkowicz-kódexet a Prágai Egyetemi Könyvtár őrzi, a Döbrentei- és a Batthyánykódex a Gyulafehérvári Batthyány Könyvtárban van, a Székelyudvarhelyi-kódexet a székelyudvarhelyi katolikus plébánián őrzik, az Apor-kódex a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdona. Magyarországon egyházi gyűjteményben van négy kódexünk: a Jordánszky- és a Nagyszombati-kódex Esztergomban a Főszékesegyházi Könyvtárban, a Debreceni-