Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
VITÁLYOS LÁSZLÓ: Az Ady-hagyaték
330 Vilályos László ve tíz éven át folyt köztük tartós, intenzív levelezés, amelyet háromszor szakított meg kisebb-nagyobb időre Hatvany haragos szembefordulása a költővel. A kapott levelek közül sok elkallódhatott albérleti, szállodai szobákban. Ady élete utolsó évei kivételével, otthontalan embernek tartotta magát — bár az 1908ban elkészült érmindszenti családi házban, a „kúriá"-ban szobája volt, külön bejárattal — de a megmaradt, a szülői házba hazavitt levelek együttese már lehet tudatos válogatás eredménye: csak a megőrzésre érdemesnek tartott leveleket vitte haza. Később is válogathatta, „selejtezhette" a leveleket Ady Lajos. Ady már sikeres, beérkezett költőként többször dicsekedett gyerekes büszkeséggel, hogy imádói, különösen nő-tisztelői levélözönnel árasztják el. Öccse említi könyvében, hogy bátyja megbízta a válaszra érdemes levelek kiválogatásával és megválaszolásával. (Az a különös, hogy ilyen levéllel a gyűjteményekben nem találkoztunk.) Elterjedt hiedelem, hogy az utolsó években írt Ady-kéziratok nem autográfok, hanem Boncza Berta, Ady Lajos és Steinfeld Nándor írásai. A tények alapján bizton állítható, hogy az a néhány más kéztől származó írás Ady utasítására, ellenőrzésével, sőt diktálása nyomán keletkezett, s mint ilyen textológiai szempontból a költő kézírásával azonos értékű. 2 6 Az Ady-hagyaték eredeti gyűjtőhelyei. A gyűjtemények sorsa A hagyatéki tárgyak körébe tartozó dokumentumoknak Ady életében több gyűjtőhelye alakult ki. 1. Mindszenti levelesláda. A családi házban gyűltek édesanyja által őrzött emlékek, Ady szüleinek és öccsének írt levelei, továbbá mindazok a hozzá intézett levelek, amelyeket a költő bolyongásaiból hazavitt, ill. postán otthon kapott. A levelesládában találhatók más emléktárgyak és fényképek is. E legnagyobb gyűjtemény 1937-ig együtt volt. Ady Lajosnak tervei voltak vele: többek között Diósiné és Boncza Berta leveleinek közreadásával akarta korrigálni azt a szerinte hamis képet, amelyet Révész Béla könyveiben a két asszonyról festett. Betegsége majd halála megakadályozta ebben. A gyűjteményből kéziratokat, leveleket, tárgyi ereklyéket Ady Lőrincné 1937-ben fia egykori iskolájának, a zilahi kollégiumnak ajándékozott. Ez az anyag a II. világháborút követően szétszóródott, s mivel pontos jegyzéke nem volt, csak sejthető, mi volt benne. Maradványa a nagyváradi Ady-Múzeumba került. Anyósa és férje halála után a mindszenti levelesláda anyagából adta ki Ady Lajosné Az ismeretlen Ady c. könyvét 1942-ben. 2 7 De már ezt megelőzően a Nemzeti Múzeumban felállítandó Ady-szoba részére adott át 1941^12-ben nagyobb mennyiségű kéziratot és tárgyi emléket. Az Ady-emlékszoba megszűnése után az anyag az OSZK Kézirattárába került. 26 ADY Endre levelezése. I. (1895-1907) Sajtó alá rend. és a jegyz. írta VITÁLYOS László. Bp.1998. (Ady Endre összes művei.) 27 Vö. 6. sz. jegyzet.
