Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

ORMOS ISTVÁN: Kaufmann Dávid és gyűjteménye

Kaufmann Dávid és gyűjteménye 233 művészet egyik legértékesebb darabjává."

4

1 Az a tény, hogy épp egy vallásjogi művet tartalmazó kézirat elkészítésére fordítottak ilyen gondot és hoztak ennek érdekében ily tetemes anyagi áldozatot, mindenképp a műnek a közösségben élvezett presztízsével, tiszteletével magyarázható.

4

2 A kézirat Északkelet-Franciaországban készült, és 1296-ban fejezték be.

4

3 Az érdeklődő a legkiválóbb szakemberek tollából eredő alapos leírást talál e gyönyörű kéziratról az illuminált oldalak — sajnos az eredetit meg sem közelítő színvilágú — hasonmásainak kíséretében a műről magyar és angol nyelven, SCHEIBER Sándor szerkesztésében megjelent fólió-méretű kötetben.

44 Szebbnél szebb illusztrációi közül egy közelmúltbeli felfedezés okán kiemeljük az egyik érdekes lapalji ábrát (3. ábra), amely a 12. könyv, az Adományok és szerzemények könyve nyitólapját díszíti: „Mózes törvényt ad Izrael népének. A kép forrása a bibliai szöveghez kapcsolódó legenda. E szerint Isten kitépte helyéből a Szináj-hegyet, felfordította, s kosárként Izrael gyermekei fölébe helyezte, így akarván őket arra kényszeríteni, hogy alávessék magukat a kinyilatkoztatott Törvénynek. A Misné Tóra festője a hegy alá szorult népet mutatja be, valamint Mózest, amint átadja a Tízparancsolat vésett kőtábláit "

4

i Nos, 1984 táján fedezte föl Evelyn M. COHEN amerikai művészettörténész a Keleti Gyűjteményben folytatott kutatásai során, hogy a mai illusztráció alatt egy aranyos dicsfénnyel övezett alak rejtezik, aki átnyújtja Mózesnek a kőtáblákat. Arra kell gondolnunk, hogy a festő keresztény volt, és nem tudta, hogy a zsidóságban Isten ábrázolása szigorúan tilos, a megrendelő 41 SED-RAJNA Gabriella: A budapesti »Misné Tóra« festményei és díszítése. In: A Májmúni kódex. [Móse Májmúni törvény kódexe], A budapesti »Misné Tóra« legszebb lapjai. [Szerk. Scheiber Sándor]. Budapest 1980. 31. Codex Maimuni. Moses Maimonides' code oflaw. The illuminated pages of the Kaufmann Mishneh Torah. [Ed. Alexander Scheiber]. Budapest — Frankfurt 1984. 37. A kéziratról ld. még Bezalel NARKISS - Gabrielle SED-RAJNA: Index of Jewish art. Iconographical index of Hebrew illuminated manuscripts. Volume IV. Illuminated manuscripts of the Kaufmann Collection. Budapest—Jerusalem—Paris 1988. First Kaufmann Mishneh Torah. Card Nos. 1-45. 42 Dávid KAUFMANN: Zur Gescbicbte der jüdischen Handschriftenillustration. In: MÜLLER - VON SCHLOSSER 1898. 281, 292. 43 SED-RAJNA 1980. 31. NARKISS - SED-RAJNA 1988. First Kaufmann Mishneh Torah. Card No. 2. 44 A Májmúni kódex 1980. Codex Maimuni. 1984. Az angol változat szövege nem azonos a magyaréval: ott több szerzőtől olvasható tanulmány. Mindkét kiadás Szántó Tibor művészeti vezetése alatt készült, aki az egészoldalas díszített címlapokat a fakszimile kiadásban körbevágta, így több helyen csonkultak az illusztrációk lapszéli részei. (Az eredeti kéziratban ilyen sehol sem fordul elő.) Szóbeli érdeklődésemre, hogy miért járt el így, a 80-as évek végén azt válaszolta, hogy az illusztrációkat fölnagyította, majd az eredeti méretre vágta, s erre pedig azért volt szükség, nehogy valaki a fakszimile kiadást összetévessze az eredeti kézirattal. Nagy nehézségek árán sikerült megakadályozni, hogy a Kaufmann haggáda második fakszimile kiadásánál ugyanígy járjon el. A Jordánszky-kódex fakszimile kiadása ugyanilyen elvek alapján készült: egy tanulságos recenzióban olvashatjuk a fakszimile-kiadásból hiányzó szövegrészeket. MADAS Edit: rec. A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről (1516—1519). A kódex fakszimile kiadása. Budapest 1984. = Irodalomtörténeti Közlemények 1986. 181-183. 45 SED-RAJNA 1980. 25. UŐ: Die hebráische Bíbel in Bilderhandschriften des Mittelalters. Übers. von Peter Hahlbrock. Frankfurt am Main - Berlin. 1987. 110 [125. ábra]. Vö. NARKISS - SED-RAJNA 1988. First Kaufmann Mishneh Torah. Card No. 40. Az illusztráció értelmezése nem igazán könnyű: annakidején Kaufmann még némileg bizonytalanul úgy vélte, hogy Izráel gyermekeit látjuk egy nyíláson keresztül a sziklafalban, amint a távolból figyelik a jelenetet. KAUFMANN 1898. 284.