Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ORMOS ISTVÁN: Kaufmann Dávid és gyűjteménye
226 Ormos István A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1879—1880-iki tanévről. Budapest 1880. 59 + 55 o. = Die Spuren al-Batlajúsi's in der jüdischen Religions-Philosophie nebst einer Ausgabe der hebráischen Ubersetzungen seiner Bildlicben Kreise. = In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1879—80. Budapest 1880. 64 + 55 o. Nem sokkal később jelentette meg az érzékekről szóló, szintén alapvető fontosságú művét magyar és német nyelven, amelyben átfogó filológiai, filozófiai és természettudományos képzettsége 2 1 egyaránt érvényre jut: Az érzékek. Adalékok a középkor physiologiája- és psychologiájának történetéhez, héber és arab forrásokból. In: A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1883—84-iki tanévről. Budapest 1884. V, 186 o. = Die Sinne. Beitrage zur Geschichte der Physiologie und Psychologie im Mittelalter aus hebráischen und arabischen Quellen. In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1883—84. Budapest 1884. V, 199 o. (Lipcsei impresszummal is megjelent.) Ez a mű elnyerte a nagy német orvostudós, Rudolf Virchow elismerését is. Tragikusan rövidre szabott élete végén jelentette meg a 11. századi spanyolországi neoplatonikus filozófus és költő, Ibn Gabiről rendszerét elemző művét: Tanulmányok Salamon Ibn Gabirolról. In: A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1898/9 tanévről. Budapest 1899. 113 o. = Studien über Salomo Ibn Gabiről. In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1898/99. Budapest 1899. 123 o. Alapos forráskutatásokon alapuló fontos műveket köszönhetünk neki a zsidó családtörténet (genealógia) terén: Sámson Wertheimer, der Oberhoffactor und Landesrabbiner 1658—1724 und seine Kinder. = Zur Geschichte jüdischer Familien I. Bécs 1888. 114 o. Okmányok Wertheimer Sámson élettörténetéhez. In: A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1890—91-iki tanévről. Budapest 1891. 139 o. = Urkundliches aus dem Leben Sámson Wertheimers. In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1890—91. Budapest 1891. 142 o. Die Familien Prags nach den Epitaphien des altén jüdischen Friedhofs in Prag zusammengestellt von Simon Hock. Aus dessen Nachlasse herausgegeben, mit Anmerkungen versehen und biographisch eingeleitet von Prof. Dr. Dávid Kaufmann. Pozsony 1892. 402 (héber) + 36 o. (német). R. Jair Chajjim Bacharach (1638-1702) und seine Ahnen. = Zur Geschichte jüdischer Familien II. Trier 1894. 140 o. Aus Heinrich Heine's Ahnensaal. Breslau 1896. 312 o., de feldolgozta felesége családjának történetét is — a halála miatt torzóként félbemaradt művet Max Freudenthal baráti keze fejezte be: Die Familie Gomperz. = Zur Geschichte jüdischer Familien III. Frankfurt am Main 1907. XVII, 437 o. Nemcsak kultúrtörténetileg fontos dokumentum, hanem mélyen emberi olvasmány is egy, a 17. század második felében és a 18. század elején élt, igen művelt, nemeslelkű németországi zsidó özvegyasszony jiddis (német?) nyelven írt emlékirata, amit Kauf21 Krauss említi, hogy Kaufmann „rengeteg" (eine Menge) jegyzetet készített a neves anatómus, HYRTL József Onomatologia anatomica. Geschichte und Kritik der anatomischen Sprache der Gegenwart. (Bécs 1880.) c. művéhez, amit a szerző megküldött neki. A mű dedikált példánya megvan a Kaufmann Gyűjteményben, ám Kaufmann jól ismert lila színű tintájával írott jegyzeteknek semmi nyoma, s maga a könyv is nagyon jó, szinte vadonatúj állapotban van, ami arra enged következtetni, hogy Kaufmann rendelkezhetett egy másik példánnyal is e műből. KRAUSS 1901 (1902). 29. A jegyzetek bizonyára megsemmisültek a II. világháború során Kaufmann hatalmas levelezésével együtt.
