Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János
188 Rozsondai Béla II. Sok és derék munkáink vannak a' Filológiában és Pedagógiában. [...] VIII. De a' képző szép Mesterségekre nézve igazán mondhattyuk, hogy még tsak böltsőjében van nemzeti Literatúránk. IX. Fö akadála a' Magyar Literatura gyarapodásának a' Deák nyelvnek kelleténél nagyobb használtatása. [...] XII. Hazánk Nagygyainak hazánkban való nem lakások ártalmas közönségesen a' nemzeti Culturának, és különösen a' Magyar Literaturának: de az idegen Nyelvek tanulása hasznos mind a' kettőnek. [...] XV. Nem virágozhat a' Magyar Literatura Magyar Tudós Társaság nélkül. [...] XVII. A' Nemzeti Játékszínnek nagy ereje van a' hazai Literatura előmozdítására. [...] XX. Mind ezeknél pedig még sokkal hathatósb eszköz az Ország Főurainak példa adása... Íme itt vannak a reformkor gondolatai egy egyetemi vizsga téziseiben, a magyar nyelv, a játékszín s a tudós társaság fontossága, egy évvel a Tudós Társaság megalapítása előtt! Hasonló szellemet képvisel a többi tétel. Ezek az eszmék és törekvések benne voltak az adott kor magyar közgondolkodásában. A magyar nyelv ápolásának igényét nemcsak az idézett szavak fejezik ki, hanem az is — és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni —, hogy a többi tantárgy latin tézisei után a magyar irodalom vizsgatételei magyar nyelven következnek. Honnan kerültek ide ezek az eszmék, mennyiben tükrözik a professzor, és mennyiben a vizsgázó felfogását? Vannak-e ebből az időből hasonló szellemű és szerkesztésű tézisek? A magyar nyelv tanítása a pesti egyetemen már évtizedek óta harcok és viták tárgya, és ezekben az években, Révai Miklós halála (1807) után, a magyar nyelv és irodalom tanszékének és professzorának nem volt tekintélye és súlya. 6 3 (Ettől függetlenül persze lehetséges, hogy Czinke Ferenc professzor a fenti eszméket vallotta, és a vizsgatételekben kifejezésre is juttatta.) Horvát István, akivel Waldstein János azután oly közeli kapcsolatba került, 1823-tól már az egyetemen tanított. Korábban az Ürményi családnál volt nevelő, majd a múzeumi könyvtár őre lett. 6 6 Gondolhatunk még a szülői ház, valamint Reseta János (1776—1862) hatására, aki Waldstein Emmánuel fiának (fiainak) nevelője volt, és 1830-tól a pesti egyetemen a német nyelv és irodalom professzora. 67 Széchenyi István személyes hatása későbbi: Waldstein János neve Széchenyi napló65 SZENTPÉTERY, i. m. 181—183. 66 SZINNYEI, i.'m. 4. köt. 1896. 1212-1213. 67 SZENTPÉTERY, i. m. 303. - SZINNYEI, i. m. 11. köt. 1906. 801-802. - Ugyanitt Szinnyei írja, hogy Reseta János Széchenyi műveinek jóindulatú cenzora is volt. A jóindulatban talán Waldstein, s a személyes kapcsolat is közrejátszott?
