Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
F. CSANAK DÓRA: A Telekiek gyűjteménye
A Telekiek gyűjteménye 17 az ilyen típusú kiadványokból létrehozott gazdag szakcsoport Teleki Lászlónak a hazai tudományos élet megszervezésére irányuló törekvéseivel függött össze. 1803-ban a könyvtár még csak 6742 művet tartalmazott 12 531 kötetben, az állomány 1820—1821-re 7720 műre növekedett 17 391 kötetben. Ez a szám azonban nem jelenti a teljes könyvtárat. Az ekkor készült katalógusokat ugyanis nem kötötték egybe, a magyar és magyar vonatkozású műveket, valamint a teológiai munkákat tartalmazó listák nem készültek el, vagy utóbb elkallódtak; nincsenek az Akadémiára került jegyzékek között. így valószínűsíthető az a fennmaradt adat, hogy Teleki László 1821-ben bekövetkezett halálakor könyvtára már 24 000 kötetből állt. A koronaőr Teleki József pesti könyvtárához képest fiának gyűjteménye húsz-huszonöt év alatt szakonként öt-hatszorosára, esetenként tízszeresére szaporodott. Bár — mint láttuk — Teleki László gondolt rá, hogy kincseinek jegyzékét megismertesse a nyilvánossággal, arra azonban nem, hogy halála után közcélra adja őket. Az állomány egybentartásáról kívánt gondoskodni, ezért úgy rendelkezett, hogy a gyűjteményt az a fia örökölje, aki leginkább érdeklődik a tudományok iránt. Első házasságából született három fia — Ádám, József és Sámuel — közül kétségkívül József volt erre a legalkalmasabb. Második házasságából született László fia (1811— 1861), a későbbi politikus és író, apja halálakor még csak tíz esztendős volt. A másodszülött fiú, József nem tartotta meg magának a gyűjteményt. Tovább gyarapította apja könyvtárát, öt esztendő alatt 30 000 kötetre növelte a könyvek számát. Ugyanakkor volt saját személyes könyvtára is, amelyet később szintén az Akadémiának ajándékozott. (Ezt a gyűjteményt még nem vizsgálta a könyvtártörténeti kutatás, holott megérdemelné a figyelmet. Teleki József elnököt is széles körű és sokirányú érdeklődés jellemezte. Fiatalkorában geológusnak készült, későbbi nyelvészeti tanulmányairól a kutatás megállapította, hogy alaposan ismerte a korabeli nyelvészeti törekvéseket. A Hunyadiak kora c. történelmi művével, amelynek jövedelmét az Akadémiának ajándékozta, a történettudomány terén szerzett nevet magának.) * A pozsonyi országgyűlés 1826. március 15-én tárgyalta és fogadta el Széchenyi István 1825 novemberi nyilatkozata nyomán az Akadémia létrehozására vonatkozó tervezetet. Ezt követő harmadnapon, március 17-én Teleki József (1790—1855) a maga és testvérei, Ádám és Sámuel, valamint mostohaanyjuk, báró Mészáros Johanna, mint a kiskorú Teleki László gyámja nevében felajánlotta a családi könyvtárat a Társaság számára. 1 2 Beadványa bevezetésében Teleki József azt fejtegeti, „hogy a nemzeti nyelv előmozdítására és ez által a tudományok művelésére felállítandó és [...] szervezendő Tudós Társaság a maga feladatának a rábízottakban óhajtott eredménnyel meg tudjon felelni, nagy mennyiségű irodalmi segélyekkel, első sorban pedig nagyobb könyv12 Acta Comitiorum Regni Hungáriáé 1825—1827. Tom. I. 281. Magyarul: Akadémiai Értesítő 1926. 8-10.
