Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János
168 Rozsondai Béla dai látkép egy kőnyomatos magyar albumban jelent meg. 1 7 Endert 1851-ben professzori állásából nyugdíjazták. Műveinek jó részét a bécsi Akademie der Künste és az Albertina őrzi. Mint látjuk, Waldstein János adománya révén, az MTA Könyvtára Kézirattára is jelentős számú Thomas Ender-képpel rendelkezik. Mintegy tíz festménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumban (Erdély, valamint egy gödöllői kép), három illetve egy a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeumban (Törcsvár, Pest-Buda). Thomas Ender 1860—61-ben elkísérte a Felvidékre fiát (Heinrich Ender, 1834— 1870), aki vasútépítő mérnökként a kassa—oderbergi vasútvonal előkészítő munkálataiban vett részt. 1 8 (Oderberg — ma Bohumín — az Odera mentén van, Ostrava közelében.) Ekkor festhette azokat az akvarelleket, amelyek a Waldstein-gyűjteményt alkotják, és a Felvidék és Északkelet-Magyarország várait, városait, kastélyait, hegyvidéki tájait ábrázolják. Ender felvidéki útjáról alig tudunk valamit. Lehetséges útvonaláról, a meglátogatott helyekről legtöbbet maguk az akvarellek mondanak. Nagyőrön a báró Mednyánszky család vendége volt, s a helyről és a kastélyról több képet készített (Ms 4409/145.—149. kép); innen tátrai kirándulásokat is tett, közben korrigálta a gyermek Mednyánszky László rajzait. 1 9 Talán a személyes kapcsolatnak köszönhető, hogy Ender eljutott Vinnára (204., 205., 207. kép, 90. és 203. verzó), ahol Waldstein Jánosnak birtoka volt, és megfestette Waldstein közeli rokonainak, a Sztáray családnak nagymihályi kastélyát (200—202. kép), valamint Ungvárt, Waldstein főispáni működésének színhelyét is (217—219. kép). 2 0 Ender felvidéki útjának vagy utazásainak más részleteiről, személyes kapcsolatairól, támogatóiról, a gyűjtemény létrejöttének körülményeiről nincsenek adataink. Wurzbach részletes életrajzi lexikonénak a megfelelő kötete 1858-ban jelent meg, tehát még a felvidéki utazás(ok) előtt, és Ender később előkerült önéletrajza is csak 1834-ig követi életének eseményeit. 2 1 Endernek e késői éveit és műveit a szakirodalom alig tárgyalja. Walter Koschatzky a Waldstein-gyűjtemény képeit 1982-es mo17 Malerische Ansichten der Donau in Ungarn von Theben bis Golumbacz mit Darstellungen von R. Alt, Th. Ender und C. Kiette. Pest: Hartleben, 1838. — Die Wundermappe der Donau oder das Schönste undMerkwürdigste an den Ufern dieses Stromes in seinem Laufe durch die österreichischen Staaten. Nach 36 Original-Zeichnungen grossentheils von Thomas Ender... in Stahl gestochen von den vorzüglichsten englischen und deutschen Künstlern. Pesth; Leipzig: Hartleben, 1841. VI, 258 p., 34 t.; 24 cm. — Panorama der Oesterreichischen Monarcbie, oder malerisches-romatisches Denkbuch der schönsten und merkwürdigsten Gegenden derselben... Mit Stahlstichen von den vorzüglichsten englischen und deutschen Künstlern nach Originalzeichnungen. [Beschreibender Theil von Franz Kari Weidmann]. Pesth; Leipzig: Hartleben, 1839—1840. 1—3. Bd.; 24 cm. Neue Ausgabe. 1846. 3 Bde. — Magyarország festői mutatványokban. Rauh János bécsi kőnyomóműhelyéből. Pesten: Hartleben, 1844. [6] p., [XV] t.; 35 x 54 cm. 18 KOSCHATZKY, i. m. 156, 169. - Thomas Ender (1793-1875). Niederösterreich in der Biedermeierzeit, i. m. 18. — A vasútvonalról lásd:A Pallas nagy lexikona. 10. köt. Bp. 1895. 241. — Vasúti lexikon. Főszerk. URBÁN Lajos. Bp. 1984. 376. 19 MALONYAY Dezső: Mednyánszky. Bp. 1905. 23. 20 FÉNYES Elek\ Magyarországgeographiai szótára... Pest, 1851. 3. köt. 129, 4. köt. 304. 21 ANKWICZ-KLEEHOVEN, Hans: Eine unbekannte Selbstbiograpbie des Malers Thomas Ender. = Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien. 7. Jg. 1954. 27—28.
