Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
MÁZI BÉLA: A Toldy Ferenc-hagyaték
152 Mázi Béla többféle árbecslés egybevetése alapján 3060 forintért vette meg Toldy Ferenc könyvtárát, és Szilágyi Sándor miniszteri titkárt miniszteri biztossá nevezték ki, megbízva őt a könyvtárnak a családtól való elszállításával, újrarendezésével, valamint javaslatkészítéssel, hogy mely intézmények között osztassék fel a könyvtár. Szilágyi Sándort munkájában az ifjú Thallóczy Lajos segítette. Először átvitték a könyveket Pestről, Toldy lakásáról Budára, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba. A könyvtárat ládákba pakolták, de eredeti rendszere a nagy sietség miatt, amellyel a család elszállíttatni óhajtotta, felborult, így újra kellett rendezni a könyveket. Az új rendezéssel együtt lajstrom is készült, és egyúttal a könyvek becsült árát is megállapították. Toldy Ferenc könyvtára 8241 kötetből (3569 mű) állt. Legbecsesebb részét a ritkaságok és a majdnem teljes magyar nyelv- és irodalom szak alkották (a könyvtárat Toldy szakokba rendezve állította fel). Thallóczy néhány tételt feljegyzett a ritkaságok közül: egy szépen konzervált vizsolyi Biblia, Bornemissza énekeskönyve Toldy Ferenc jegyzeteivel, Honterus Cosmographiájának 1558. évi kiadása, Katona Bánk bánja, amely példány Kisfaludy Károlyé volt és több érdekes jegyzetet tartalmaz Toldytól. Toldy Ferenc könyvtára azzal, hogy a minisztérium vásárolta meg, szétszóratásra ítéltetett. Pedig a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy nagy veszteségnek lehetne tekinteni, ha „ezen évek hosszú során át egy eszme szempontjából tervszerűen gyűjtött könyvtár piacra kerülne, és akár külföldre vándorolna, akár hazánkban feldarabolva bocsáttatnék áruba" 5 3. Az Akadémiának nem ajánlották fel megvételre, bár valószínű, hogy a teljes állomány nem is kellett volna az Akadémiai Könyvtárnak, csak a ritkaságok. Biztos, hogy kisebb közintézmények sem tudták volna megvásárolni, mivel előzetesen a könyvtár értékét 8 ezer forintra becsülték. A VKM megállapította a Toldy-könyvtár szétosztásának elveit. A törzskönyvtár mint „Toldy-könyvtár" a budai II. kerületi királyi katolikus főgimnáziumnak jutott, ahol külön teremben állították fel. 5 5 A jogi és egyháztörténeti műveket a pozsonyi jogakadémia, az akadémiai kiadványokat az újvidéki állami gimnázium, az orvosi könyveket a kolozsvári egyetem, az egzakt tudományos műveket a József Nádor Műegyetem kapta. A Magyar Nemzeti Múzeum csaknem 300 kötetet vásárolt meg; Thallóczy szerint a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának is felajánlották a lehetőséget, hogy a könyvtárból hiányzó műveket pótolhatják. Az Akadémiai Könyvtár növedéknaplója szerint 5 6 1877-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 11 művet ajándékozott (30 kötetben) az Akadémiának, ezek minden bizonnyal a Toldy-könyvtárból származnak. Az Akadémia ezen kívül visszakapott néhány kötetet a II. kerületi főgimnáziumtól is. Tudomására jutott ugyanis Frakkes Kelemen Törökországi leveleinek kézirata is, amelyet a bejegyzés szerint 1867-ben szerzett meg Bartakovics érsek Toldy Ferenctől. Ld. MIKES Kelemen: Törökországi levelek és misszilis levelek. Sajtó alá rendezte Hopp Lajos. Bp. 1966. 366—368. (Mikes Kelemen összes művei I.) 53 Toldy Ferencz könyvtára = Magyar Könyvszemle 1876. 53. 54 Uo. 55 A II. kerületi Kir. Egyetemi Katholikus Főgymnasium évi értesítője az 1876/7. tanévről. Közli LUTTER Nándor főgymnasiumi igazgató. Bp. 1877. 35—36. 56 Az MTAK Könyvtára járulék-növedék naplója 1877.; MTAKK K 858.
