Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

MÁZI BÉLA: A Toldy Ferenc-hagyaték

150 Mázi Béla A kéziratokon kívül Toldy Ferenc levelezése is a hagyaték részét képezte. Ezt áttekintve, úgy látják, hogy a levelek száma meghaladja a hatezret, a levélírók száma pedig az 1200-at.

3

9 Jakab Elek, a Kézirattár rendezése során pontosította ezeket az adatokat.

4

0 A hagyaték átvizsgálói hangsúlyozzák Toldy levelezésének tudományos és muzeális jelentőségét. „Ezen levelek írói közt — írják — a magyar köz-, tudományos és irodalmi élet majd minden nevezetesebb szereplőjét feltaláljuk a legközelebbi ötven év alatt; néhány kitűnő férfiútól százával[...] [vannak levelek], melyek mindegyike oklevéli beccsel és fontossággal bír[...]".

4

1 A bizottság végül nyilatkozik a kéziratok értékéről is. Érzékeltetik, hogy ez a hagyaték nem egy a sok közül, hiszen Toldy emlékezetének sokkal tartozik az Akadémia. Az értékelésnél azonban csak azt vették figyelembe, hogy a „kézirat-gyűjtemény Toldy 50 évet haladó irodalmi pályájának teljes képét, mondhatni műhelyét tárja szem elé. Ennek darabjait, ha szét volnának szórva, össze kellene gyűjteni: mivel együtt vannak, a szétszóratástól meg kell menteni. Ez a jelen és jövő tudományos működésének épen úgy érdekében fekszik, mint a mily elhallgathatatlanul követeli azt a multak emlékezete iránti kegyelet".

4

2 A bizottság kötelessége volt azonban a hagyaték pénzbeli értékének megállapítása, pontosabban annak eldöntése, mekkora összeget adhat az Akadémia a hagyatékért. A hatalmas mennyiségű anyag, valamint annak sokszínűsége nem tette könnyűvé döntésüket. A vételárat végül úgy állapították meg, hogy az összességében 350 kötetre illetve csomagra rúgó kéziratgyűjtemény minden egyes kötetéért tíz forintot számítva 3500 forint kifizetését javasolják az egész hagyatékért. A hagyaték feldolgozása A Toldy-hagyaték rendezése 1878-ban kezdődött,

4

3 a munkát Jakab Elek történész, levelező tag, a Kézirattár őre végezte, és 1882-ben fejeződött be.

4

4 Ezen idő alatt Jakab Elek fő tevékenysége a Toldy-hagyaték rendezése volt, mert igen nagy érdeklődés mutatkozott az anyag iránt, és a tudományos közvélemény mind hangosabban és hangosabban követelte rendezését.

4

5 Lassította a feldolgozást, hogy Jakab Elek a még rendezetlen anyagból volt kénytelen a kutatók számára anyagokat kiadni. A legnagyobb nehézséget Toldy Ferenc irodalomtörténeti és biográfiai gyűj39 Toldy Ferenc levelezésének mérete egyik ifjúkori példaképe, Kazinczy Ferenc levelezésének méretével vetekszik. Toldy Ferenc számára a levelezés — főként ifjú korában — a mindenütt való jelenlét biztosításának eszköze, egyaránt szolgálja a barátság építését és az önbizalom növelését. Ld.: FABRI Anna: ./íz irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779—1849. Bp. 1987. 416—417. 40 Ld. 28. sz. jegyzetet. 41 MTAKK RAL 1439/1876. 42 MTAKK RAL 1439/1876. 43 JAKAB Elek jelentése Hunfalvy Pál könyvtárnoknak. K.n.; MTAKK K 801: 1878/2. 44 A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának állapota, gyarapodása és használata 1882-ben. = Magyar Könyvszemle 1882.410-411. 45 A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának rendezése 1882. jan.—juniushan = Magyar Könyvszemle 1882. 243-245.