Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
MÁZI BÉLA: A Toldy Ferenc-hagyaték
146 Mázi Béla tagokból álló bizottságot neveztek ki, hogy vizsgálják meg a kéziratgyűjteményt, és értékéről tegyenek jelentést. A jelentéssel együtt fogja az osztály a hagyaték megvásárlására vonatkozó indítványát felterjeszteni. 1 4 Pulszky Ferenc az I. osztály március 18-i ülésén jelentette, hogy nemsokára szakvéleményüket is bemutatják. A munka a tervezettnél sokkal hosszabb ideig tartott, a bizottság május 18-i keltezéssel mutatta be jelentését az I. osztálynak. 1 3 Az akadémiai kezdeményezéssel egy időben a Toldy család is tett lépéseket akadémiai tisztségviselőknél a hagyatékkal kapcsolatban. Toldy Ferenc legidősebb fia, Toldy István 1 6 felvette a kapcsolatot Csengery Antal másodelnökkel, s Csengery megerősítette, hogy az Akadémia Igazgató Tanácsa megvásárolja a kéziratokat. Toldy István ezen ígéret birtokában kereste meg Arany János főtitkárt, hogy a kéziratokat tartalmazó ládákat az Akadémiára beszállíthassák, s az Igazgató Tanács végleges döntéséig ott őrizzék. Levelében arra hivatkozik, hogy édesanyja hamarosan költözni fog — Toldy Ferencék a Városligethez közel, a Damjanich u. 74. sz. házban laktak —, s nem szeretné, ha a hagyaték kárt szenvedne. 17 Csengery Aranynak írt levelében megerősíti Toldy István információját, s azon véleményét közli a főtitkárral, hogy a Toldy-hagyaték ügyében nem tartja szükségesnek az Igazgató Tanács összehívását, mert a kéziratokat az Akadémia valószínűleg megveszi. Egyben felkéri Aranyt, hogy a Toldy-hagyatékot tartalmazó ládákat szállíttassa be és az Igazgató Tanács határozatáig őriztesse. 1 8 A Toldy Ferenc kéziratos hagyatéka ügyében kinevezett bizottság jelentését az I. osztály május 20-i ülésén olvasták fel (a jelentés tartalmát később ismertetjük). 1 9 A bi14 Az I. osztály 1876. márc. 13-i ülésének jegyzőkönyve; MTAKK K 1490. 15 MTAKK Régi Akadémiai Levéltár (továbbiakban: RAL) 35/1876. 16 Toldy István (1844—1879) jogot hallgatott a pesti egyetemen. Egyetemi éveiben tagja volt a Kávéforrásban összejövő írói társaságnak, amely a Deák-párti fiatal írók köre volt. 1866-ban fejezte be az egyetemet, de doktori értekezését, amelyet a házasság általános szerződési jellegéről írt, (katolikus) egyházellenes hangja miatt a kar nem fogadta el. Egy évvel később az átdolgozott tanulmány alapján doktorrá avatták. 1866-tól állami szolgálatban állt, előbb miniszteri titkár, majd a miniszterelnökség munkatársa volt. 1875-ben otthagyta a szépen ívelő állami karriert és ettől kezdve az irodalomnak élt. Számos színművet írt, és sokat fordított. Toldy István a fővárosi társaság — különösen a hölgytársaság — kedvence volt. Politikai pályája nem volt jelentős, inkább sikertelennek mondható. Szélsőségesen egyházellenes álláspontjával sok ellenséget szerzett magának. Róla: KRAMER Marianne: Toldy István (1844-1879). Bp. 1933. 17 TOLDY István levele Arany János főtitkárnak. Budapest, 1876. ápr. 20.; MTAKK RAL 378/1876. 18 CSENGERY Antal levele Arany Jánosnak. Bp. 1876. ápr. 20.; MTAKK RAL 378.a/1876. - Toldy István magánkezdeményezésének édesanyja lakásváltoztatásán kívül lehettek egyéb — anyagi természetű — okai is. Erre mutat, hogy már 1876. február 18-án — Toldy Ferenc halála után két hónappal (!) — megsürgeti anyja nyugdijkérelmének elbírálását egy, Szilágyi Sándornak (Szilágyi akkor minisztériumi titkár volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban) írt levélben. (Toldy István levele Szilágyi Sándornak. Budapest, 1876. febr. 18.; Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Levelestár) Toldy Ferenc kilenc — köztük négy kiskorú — gyermeket hagyott hátra. 1871-ben, Toldy Ferenc ötvenéves írói jubileuma alkalmából az országgyűlés évi 4 ezer forint tiszteletdíjat szavazott meg részére. Halálával ez a rendszeres évi juttatás megszűnt. A képviselőház pénzügyi bizottsága már Toldy Ferenc halála napján foglalkozott az üggyel. A pénzügyi bizottság azt az indítványt tette, hogy az írók segélyezésére a költségvetésbe felvett 2500 forintot emeljék 4000 forintra és a közoktatásügyi miniszter úgy rendelkezzék, hogy ezen összeg az elhunyt családját illesse meg. (A Hon 1875. dec. 11. (283. sz.)) 19 Az I. osztály 1876. május 20-i ülésének jegyzőkönyve; MTAKK K 1490.
