Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

MÁZI BÉLA: A Toldy Ferenc-hagyaték

144 Mázi Béla lékeinek feltárását és közzétételét. Toldy legfőbb szándéka volt a korabeli németesítő törekvések ellenében felmutatni a gazdag magyar történelmi és irodalmi hagyományt.

3 Toldy Ferenc hosszú tudományos működése során új tudományágat is teremtett. Kortárs utódai őt tartották a magyar irodalomtörténet tudománya megalapítójának.'

4 Toldy temetése Toldy Ferenc halálának hírére 1875. december 11-én, szombaton rendkívüli összes ülést hívott össze a Magyar Tudományos Akadémia vezetése. Az ülést Lónyay Menyhért, az Akadémia elnöke vezette.

3 Bejelentette Toldy Ferenc halálának hírét. Indítványozta, hogy az elhunytat az Akadémia palotájából temessék, itt történjék a beszentelés, és innen induljon a gyászmenet.

6 Az ülésen elhatározták, hogy az Akadémia Toldy Ferenc elvesztése feletti fájdalmát jegyzőkönyvben fejezze ki, és küldöttség tolmácsolja a tudós társaság részvétét a családnak. A küldöttség vezetőjének Lónyay Horváth Mihály rendes tagot és osztályelnököt javasolta, tagoknak pedig az osztályok elnökeit és titkárait.

7 Elhatározták, hogy az Akadémia megfesteti Toldy portréját és azt elhelyezik az elhunyt tagok arcképei közé. A legközelebbi nagygyűlésen emlékbeszédet tartanak Toldy Ferenc felett, s annak megtartására Gyulai Pált kérték fel. Az elnök felszólította a tagokat, hogy a lehető legnagyobb számban vegyenek részt az oszlopcsarnokban tartandó gyászszertartáson, ahol — Pulszky Ferenc javaslatára — Ipolyi Arnold igazgatósági és rendes tag, besztercebányai püspök fogja az elhunytat beszentelni. Másnap, december 12-én (vasárnap) temették Toldy Ferencet. A Kelet Népe tudósítása szerint

8 temetése méltó volt „az irodalom oszlopos bajnokához". A Nemzeti Hírlap a temetésről mint nemzeti tüntetésről írt, s azt — némi túlzással — Vörösmarty és Teleki László temetéséhez hasonlította.

9 A Magyar Tudományos Akadémia, mint a temetés rendezője, mindent megtett, hogy a gyászünnepély fényét emel3 TÓTH András: Toldy Ferenc és tudományos közéletünk 1849—1860. (Adalékok az abszolutizmus korának művelődéstörténetéhez) In: Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei V. 1970. Bp. 1971. 351—371. és SZABÓ Károly: Toldy Ferencz emlékezete = Századok 1876. 172—190. 4 FERENCZY József: Emlékezés Toldy apánkra. In: Emléklapok Toldy Ferenc születése századik évfordulója emlékére. Bp. 1906. 3—5. — RIEDL Frigyes: Három jellemzés. Toldy Ferencz — Greguss Ágost — Katona Lajos. Bp. 1912. 11. — ZÓLYOMI Lajos: Toldy Ferencz. Pozsony, 1883. 10. A mai irodalomtörténetírás inkább a kritikai irodalomtörténet atyjának tekinti Toldyt. Ld. DAVIDHAZI Péter: Megtérés irodalomtörténetünk atyjához. = Irodalomtörténet 1989. 366. [Wéber Antal: Toldy Ferenc c. munkájáról]. 5 Akadémiai Értesítő 1875. 272-273. 6 Toldy Ferenc volt az első, akit az Akadémia palotájában ravataloztak fel; mintegy két hónappal később ugyancsak innét temették Deák Ferencet. 7 Horváth Mihály Toldy legbensőbb barátai közé tartozott, emigrációjából élénk levelezést folytatott Toldyval, így tartva a kapcsolatot a hazai tudományos élettel. 8 Kelet Népe 1875. dec. 13. (182. sz.) 9 Nemzeti Hírlap 1875. dec. 13. (344. sz.). A lap szerkesztője Toldy István volt, nyilván ezzel magyarázható a túlzó hangnem.