Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

KÖRMENDY KINGA: A Széchenyi-gyűjtemény

120 Körtnendy Kinga címmel, a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötetben jelent meg tanulmány.

4

0 A Széchenyi-Múzeum fennállása alatt az állományfeldolgozás és -nyilvántartás területén nem lépett túl az 1905-ös megnyitási állapoton. 1929-ben Széchenyi István országgyűlésekkel kapcsolatos feljegyzéseit és néhány családi iratot küldött Cenkről Széchenyi Bertalan. Ezek a Kézirattárban kerültek állománybavételre (10/1929), és feldolgozásra is.

4

1 Széchenyi Bertalan 1943-ban Cenkről ismételten átadott Széchenyi István kéziratos hagyatékába tartozó iratokat, aminek az Akadémiára való kerülésére csak az egykori munkatársak visszaemlékezései a források.

4

2 Az Akadémia különgyűjteményei, a Goethe-szoba, a Széchenyi-Múzeum és az 1920-as években létesített Vörösmarty-szoba már felállításuk idején is korszerűtlenek voltak. Nem feleltek meg sem egy tudományos gyűjtemény, sem egy múzeum követelményének. Együtt kezelték a tárgyakat a kéziratokkal és a nyomtatványokkal. A gyakorlatilag emlékszobaként működő Széchenyi-Múzeum kéziratos anyagának rendezésében mechanikus rendet alkalmaztak, ami gyakorlatilag időrendet jelentett.

4

3 A Széchenyi-Múzeum anyagáról az ismertetett nyomtatványokon kívül semmiféle nyilvántartással, katalógussal nem rendelkezünk. Egy kéziratos, félbehagyott általános tárgyjegyzék található csak az egykori Széchenyi-Múzeum anyagában.

4

4 1905-ben, a megnyitásakor megfogalmazott kritika érvényes volt a múzeum későbbi működésére is: „ahol a gyűjtés igazi munkája elkezdődött, ott megállott az Akadémia, s a jelenlegi múzeum csupán egy érdekes alapként szolgálhat egy leendő, igazi Széchenyi-Múzeum megalkotására, melyet a jövőtől és a szakértő gyűjtéstől várhatunk."

4

3 Az Akadémia azonban nem is kívánt ezzel a feladattal foglalkozni. Heinrich Gusztáv főtitkár 1906-ban fejtette ki az Akadémia álláspontját a gyűjtemény céljáról. „A múzeumnál nem a tudományos szempont a döntő: a gyűjtemény elsősorban az Akadémia örök hálájának tanúbizonysága kíván lenni, emlékeztető a legnagyobb magyarnak nemes alakjára és áldozatos életére [...]"

4

6 Szerencsére Szily Kálmán, aki főtitkárként (1889—1905) kezdeményezte a Széchenyi-Múzeum alapítását, főkönyvtárosként (1905—1924) pedig felügyelte is a működését, nemcsak a hála gesztusának szánta látni a gyűjteményt. Még 1902-ben megbízta Viszota Gyula gimnáziumi ta40 KÖRMENDY Kinga•. Az Akadémia Széchenyi-Múzeuma. In: Széchenyi István és kora. Bp. 1991. 329— 338. (Tájak—Korok—Múzeumok Könyvtára 3.) A tanulmány lábjegyzetekkel ellátott kézirata: KÖRMENDY Kinga: „M. T. Akadémia Széchenyi-Múzeum". MTAKK Ms 4236/8. — A Széchenyi-Múzeumról Viszota Gyula hagyatékában van egy fogalmazvány- és tisztázattöredék. MTAKK Ms 4232/114. 41 MTAKK Országgyűlés 2-rét 108-109. 42 H. BOROS 1967 43—44. 43 Az időrendet a nyomtatványok esetében bizonyos tárgyi csoportosításon belül alkalmazták, a kéziratok esetében azonban mechanikusan, nem tettek különbséget levelezés, hivatalos irat stb. között. 44 MTAKK Ms 4226/86. Mivel a múzeum helyiségei a háború alatt megsérültek, nem elképzelhetetlen, hogy a nyilvántartások hiánya a háborús veszteségek közé sorolható. Vö. H. BOROS 1967. 45. 45 Hazánk 266. sz. 1905. nov. 9. Vén Sas aláírással. 46 HEINRICH Gusztáv főtitkári jelentése. = Akadémiai Értesítő 1906. 233.