Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
KÖRMENDY KINGA: A Széchenyi-gyűjtemény
118 Körtnendy Kinga Tehát az Akadémiának nem sikerült Széchenyi István kéziratos hagyatékát öszszegyűjteni és egyben tartani. Ugyanilyen felemásan alakult a másik kötelezettsége is, Széchenyi István műveinek kiadása. 7 Az Akadémia Széchenyi István leveleinek kiadásával kapcsolatban az 1884. febr. 25-i ülésén felhívással fordult azokhoz, akiknek birtokában Széchenyi-levél volt, hogy azt közlésre engedjék át. A levelezés első kötetének megjelenése után (1889) újabb leveleket kapott az Akadémia, s közülük több a tulajdonában is maradt. 2 8 Az Akadémia a gyűjtést folytatta a törvényhatóságok, majd a megyei levéltárak anyagában. 2 9 1896ban pedig megismételte Széchenyi iratainak összegyűjtésével kapcsolatos felhívását. 3 0 Az önálló Széchenyi-gyűjtemény létesítésének gondolatát legelőször Tasner Géza fogalmazta meg. 3 1 Példaként pedig a millennium évében az Akadémiának ajándékozott Goethe-gyűjtemény szolgált. „A mikor t.i. Elischer Gyula egyetemi tanár úr a néhai Elischer Boldizsártól több mint negyven éven át sok költséggel és kitartó buzgalommal összeállított Goethe-gyűjteményt a M. Tud. Akadémiának ajándékozta, többünkben megvillant a gondolat, hogy ha egyes ember, csupán a kedvelt költője iránti lelkesedésből, nem is itthonról ily remek gyűjteményt állíthatott össze itt Budapesten, mennyivel könnyebben és mennyivel rövidebb idő alatt állíthatna össze a M. Tud. Akadémia gr. Széchenyi István emlékezetére egy hasonló gyűjteményt. 3 2 A megvalósítást a millenniumi események is befolyásolták azzal, hogy az Amerikából hazalátogató magyarok Széchenyi István szobrára hozott érckoszorút az Akadémiának adták át megőrzésre. Szily Kálmán főtitkár 1896. okt. 5-én tartott akadémiai összes ülésen indítványozta, hogy az Akadémia a már tulajdonában lévő Széchenyi István kéziratos hagyaték alapján létesítsen egy külön Széchenyi-gyűjteményt. 3 3 A gyűjtemény létrehozásával kapcsolatos teendőket a Zichy Antal, Szily Kálmán, Gyulai Pál és Heller Ágost alkotta bizottság 1896. nov. 6-i ülésén fogalmazta meg. Meghatározták a gyűjteménybe elhelyezendő anyagot: Széchenyi István kéziratai (naplók, levelezés), műveinek minden kiadása, az általa létrehozott intézmények működésével kapcsolatos összes kéziratos és nyomtatott forrás, Széchenyi István személyére, családtagjaira, kultuszára, kortársaira vonatkozó képek, képzőművészeti ábrázolások és egyéb tárgyi emlékek. A gyűjtemény gyarapítását azzal kívánták biztosítani, hogy az Akadémia nyilvánosan felszólítja mindazokat, akiknek birtokában a fent felsoroltak bármelyike van, hogy azokat ajándék, vétel vagy letét formájában engedjék át a Széchenyi-Múzeum számára. 3 4 Ezt a felhívást nyomtatásban 27 H. BOROS 1967. 35-38. Különösen a 37. 211-212, 215. jegyzet. 28 Gr. Széchenyi István levelei. 1—3. köt. Összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta MAJLÁTH Béla. Bp. 1889-1891. Ld. H. BOROS 1967. 41. Vö. uo. 232. jegyzet. 29 A másolatok a Széchenyi-Múzeum anyagából MTAKK Ms 4224/1—237. 30 Akadémiai Értesítő 1896. 55. 31 TASNER Géza: Széchenyi szellemi hagyatéka és Tasner Antal végrendelete. Emlékirat. (T3p.) 1876. 105. 32 A Széchenyi-Múzeum megnyitása. 1905. nov. 3. Szily Kálmán beszéde. = Akadémiai Értesítő 1905. 653— 654. 33 Akadémiai Értesítő 1896. 555. 34 A Bizottság 1896. nov. 6-i ülésének jegyzőkönyve. MTAKK Ms 4223/1. Igazgató Tanácsi jegyzőkönyv. 1897. febr. 28. = Akadémiai Értesítő 1897. 149.
