Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

KÖRMENDY KINGA: A Széchenyi-gyűjtemény

KÖRMENDY KINGA A Széchenyi-gyűjtemény Az MTAK Kézirattárának Széchenyi-gyűjteménye Széchenyi István kéziratos hagyatékának valójában csak egy — de legnagyobb — része. Széchenyi István életében iratai Pesten az Ullmann-féle házban

1 lévő lakásában voltak. Innen vitte át Pest ostroma után 1849-ben Tasner Antal a saját lakásába, és itt őrizte 1858-ig.

2 1857 novemberétől kezdve az iratokat Széchenyi kérésére adagonként Döblingbe küldte,

3 ahol Széchenyi az iratok rendezésével foglalkozott. Az átnézett anyagot 1858 elején 9 ládába csomagolva Sopronba küldte Paúr Ivánnak, a Széchenyi család levéltárosának.

4 Széchenyi Istvánnál és a vele szoros kapcsolatban lévőknél, orvosánál, dr. Goergennél és feleségénél, írnokánál, Kiss Mártonnál, mostohafiú-titkáránál, Zichy Gézánál, fiánál, Széchenyi Bélánál, valamint döblingi munkatárs-látogatóinál, Falk Miksánál és Kecskeméthy Aurélnál 1860. márc. 2-án éjjel a bécsi rendőrség házkutatást tartott. Az ekkor lefoglalt iratokból nyilvánvalóvá vált, hogy a Blick írója Széchenyi István. Kiss Mártontól a rendőrség kezére került az Önismeretnek egy része, amit a bécsi rendőrség nevezett el „Grosse ungarische Satyre"-nek, azaz „Nagy magyar szatírá"-nak.

5 Széchenyi halála (1860. ápr. 8.) után a még el nem kobzott iratokat is elvitte Döblingből a bécsi rendőrség.

6 Széchenyi István végrendeletében egész kéziratos hagyatékát (naplóit, levelezését, műveinek kéziratait, tevékenységével kapcsolatos iratait) — műveinek kiadási jogaival együtt — titkárára, Tasner Antalra (1808—1861) hagyta, hogy az az általa tisztelt és szeretett Tasner családnak anyagi biztonságot nyújtson.

7 A teljes kéziratos hagyaték 1 A mai Roosevelt tér 7/8. sz. alatti épület helyén álló házak egyike, amelyet Ullmann Móric építtetett. Itt lakott Széchenyi István 1836—1848 között. H. BOROS Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. Az Akadémiai Könyvtár gyűjteményének ismertetésével. Bp. 1967. 11. 40. jegyzet. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 54.) 2 H. BOROS 1967. 11. 3 H. BOROS 1967. 3. 4 H. BOROS 1967. 12. 5 Ezzel a címmel adta ki Károlyi Árpád, nem ismerve fel, hogy az Önismeret része. Gróf SZÉCHENYI István döblingi irodalmi hagyatéka. 2. köt. Szerk. és bev. KAROLYI Árpád. Bp. 1922. (Gróf Széchenyi István összes munkái VII-IX. Magyarország újabbkori történetének forrásai.) A teljes Önismeret kiadása SZÉCHENYI István válogatott művei. Szerk. SPIRA György. III. köt. Szöveggondozás, jegyzetek és utószó SASHEGYI Oszkár. Bp. 1991. 6 H. BOROS 1967. 20. 7 H: BOROS 1967. 6. 13. jegyzet.