Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
VEKERDI LÁSZLÓ: A Bolyai-gyűjtemény a Bolyai-kutatásban
A Bolyai-gyűjtemény a Bolyai-kutatásban 99 nagy volt, hogy részletes tartalmukat nem lehetett azonnal áttekinteni. Szabó Péter az Akadémia támogatását kérte a becses iratok átkölcsönzéséhez, tüzetesebb tanulmányozás céljából (RAL 554/1909). A Kriegsarchiv a kölcsönképpen megküldött iratokat később az Akadémiának ajándékozta, melyek tudományos értékben jelentősen gyarapították a Bolyai-gyűjtemény darabjait." J J Szabó Péter a Bolyai János ijjúságában maga is felhasználta az adatok egy részét; tömören jellemezte ezek — és „a Gatti" 3 4 — alapján Bolyai János tanárait. „Tanárai közül Wolter von Eckwehr János századossal állott legszorosabb öszszeköttetésben. Wolter, a ki a mathematikát és geometriát tanította, (L. Bolyai János feljegyzéseit; Stáckel P. A nem-euklidikus geometria története stb. Math. és Termtud. Értesítő. 1900. XVIII. köt. 252. lap) épen 1818 őszén került az intézethez. Irodalmi téren bár nem szerepelt, mégis annyira becsülte B. János az ő tudását, hogy Appendixének első fogalmazását 1825 vagy 1826-ban neki adta át. (É. Stáckel i. m. 252. 1.). Mint mérnök kiváló lehetett. Ezt mutatja az, hogy hosszabb időn át ő vezette a tiroli határszélen Franzenfeste építési munkálatait. (Wolter v. Eckwehr János, 1791—1857. Szép katonai pályát futott meg, a melyen altábornagyságig emelkedvén, Krakkóban halt meg. A mérnök akadémiának 1842-1850. igazgatója volt. (L. Gatti i. m. I. köt. 683. 1.) Az itt említett többi adatokra nézve is 1. u.ott.) Később is fennmaradt benső barátságról tesz bizonyságot Jánoshoz intézett levele. (Graz, 1831. november 2-ről.) E levelet újabb közleményem mellett fogom kiadni." 3 5 33 Katalógus 9-10. 34 Friedrich GATTI (1839-1905): Gescbicbte der K und K. Technischen Mililár-Akademie. I. Gescbicbte der K K. Ingenieur- und K. K. Genie-Akademie. Wien, 1901. II. Das K K. Bombardier-Corps, Die K. K. ArtillerieHauptscbule und die K K. Artillerie-Akademie. Wien, 1905. A könyv rengeteg hasznos adata máig nélkülözhetetlen, de nagy tekintélyével számos, részint a Schmidt-biográfiából átvett legendát szentesített B. J.-ról. Ezeknél is veszedelmesebb ugyancsak a korai biográfiákból átvett általánosítása: „Das Ende Bolyai's entsprach nicht dem Anfange. Seine vorher so gewaltige Denk- und Arbeitskraft begann zu erschlaffen und [...]" etc. (I, 726.) Még a különben kivételesen tisztán látó Alexits akadémikus is így ír: „Jánosnak Marosvásárhelyre való visszatérése óta folytatott egyéb matematikai kutatásai nem vezettek sikerre. Tudjuk, hogy foglalkozott számelméleti kérdésekkel is, de ezekről csak egy-két érthetetlen jelekkel teleírt cédula és levélboríték belseje adhatna felvilágosítást, ha ki lehetne hámozni az odavetett jelek értelmét. De nem valószínű, hogy számelméleti kísérletei valamilyen értékes eredményt tartalmaznának, hiszen János mindig mély geometriai szemléletre támaszkodott, [...]" Alexits 1977. 149. Véleményéből idéz Kiss Elemér, Math. gems p. 70., s rámutat, hogy a legkiválóbb Bolyai-kutatóknak, Stáckeltől Szénássyn keresztül Weszely Tiborig ugyanez volt a nézete. Csak a kéziratok megfejtése után derült ki, hogy B. J. élete végéig milyen sikeresen birkózott a számelmélet legnehezebb kérdéseivel: megoldott például egy problémát, amit csak napjainkban sikerült megoldania Erdős Pálnak. ,János Bolyai was fascinated by number theory. This is alsó supported by a characteristic feature of his writings, namely, that words of related meaning shower into the text as if poured from a cornucopia, »Number theory displays the most important, useful, significant, beautiful, interesting and charming problems of not only integers, but of the whole of mathematics.« 1179/24, 1407/3)." Math. gems 71. 35 Bolyai János ifjúsága. In: Püski Bolyai 153.
