Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Bulyovszky-jutalom 1883-

bulyovszky-jutalom 1883-* Bulyovszky Gyula (1827-1883) újságíró, ügyvéd, aki 1848 márciusában fontos szerepetjátszott a pesti ifjúság élén, halála előtti szóbeli végakarata, majd az özvegye előterjesztése alapján, a közjegyző által írásba foglalt, 1883. máj. 12-én kelt végrendelete

1 szerint „Bulyovszky Gyula emlékalapítványa" címen 2000 forintot hagyományozott az Akadémiának. Az alapítvány kamataiból kitűzött díjat ódakölteményt író pályázók jutalmazására szánta. Az alapítványtevő kívánsága szerint az ódaköltemény tárgya lehetőleg az 1848-1849-es magyar függetlenségi harc eseményeiből vétessenek. Az 1883. okt. 1-jei összes ülés, amelyen megtörtént az alapítvány bejelentése, megbízta az ügyben illetékes Nyelv- és Széptudományi Osztályt a jutalom ügyrendjének az összeállításával. A tervezetet az I. osztály az 1884. jún. 30-i összes ülésen

2 nyújtotta be. A javaslat szerint az Akadémia minden második évben hirdesse meg a pályázatot, s a jutalom olyan ódai költeményt illessen, melynek tárgya lehetőleg „a magyar nemzet hazafias küzdelmeinek érzelem- és eszmekörével" van kapcsolatban. Az Akadémia tehát az alapító szándékát figyelembe vette, de a pályázati költemények tárgyát szélesebb fogalomkörben határozta meg. A tervezet továbbá kimondta, hogy a jutalom csak önálló becsű művet illet meg. Amennyiben a jutalom megfelelő mű hiányában nem adható ki, akkor újra hirdetendő és ez esetben a sikeres pályázó kétszeres összegű díjban részesül. Ha a kétszeres összegű, azaz a pályázat 4 évi kamatát magában foglaló pályázat sem jár eredménnyel, akkor a jutalomdíj más irányban kerülhet felhasználásra. Mégpedig a Nyelv- és Széptudományi Osztály javaslata alapján a megkétszereződött pályadíj az előző négy év alatt nyomtatásban megjelent, jutalmat nem nyert, a „szépirodalmat emelő, eredeti magyar műnek" az utólagos jutalmazására fordítható. „A mű lehet óda vagy másnemű költemény, regény vagy beszély, esetleg tárcasorozat vagy akár kötött vagy kötetlen beszédben írt jeles vígjáték." Az I. osztály által készített javaslatot az 1884. jún. 30-i összes ülés elfogadta és a Bulyovszky-alapítvány szabályait ügyrendbe

3 iktatta. A Bulyovszky-jutalom iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg, minden pályázatra számos költemény érkezett, de megfelelő színvonal hiányában a pályázatok csak igen kis mértékben vezettek eredményre. Két ízben a pályadíjat már megjelent művek (Gyulai Pál, Kozma Andor) utólagos jutalmazására fordították, s csak két esetben, 1905-ben és 1910-ben ítélték oda a díjat a pályázatra írt ódaköltemény szerzőjének. A sorozatos sikertelenség okát az 1918. évi bíráló bizottság jelentésében

4 * A M. Tud. Akadémia pályakérdései. 1893-1900. Bulyovszky-jutalom. = Ért. 1900. 522. p. 1 RAL 76/1884 2 Ért. 1884. 168-169. p. 3 MTA ügyrendje. MTA Alm. 1886.111. p. 4 Ért. 1918.293. p.