Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Bézsán-jutalom 1872-

68 Bézsán-jutalom be. A javaslatot elfogadva az összes ülés elhatározta, hogy ezentúl a Bézsán-alapítvány előnyeiben a 3 akadémiai osztály egyformán fog részesülni, 3 évenként váltva fog sor kerülni arra, hogy az egyes osztályok pályakérdést tűzzenek ki. A már az előzőekben meghatározott tudományszakok mellett az I. osztály vonatkozásában a pályakérdések az irodalomtörténet, a műtörténet és az esztétika köréből írandók ki. A pályázatok kiírásának sorrendjét végigtekintve megállapítható, hogy az ügyrend által nyújtott lehetőségeket az egyes osztályok nem egyenlő arányban vették igénybe. Az utolsó Bézsán-jutalmat az Akadémia 1925. évi határidővel hirdette meg a magyar drámairodalom története tárgyában. Az eredeti határidő 1928-ra, majd 193 l-re módosult, s végül 1932-ben került sor a pályázat elbírálására és Galamb Sándor részére a pályadíj odaítélésére. 1. 1877 2. Határoztassék meg a víz fajmelegének változása a mérséklettel; a vízgőz rejtett melege lehetőleg széles határok között; a víznek elemeiből való keletkezésekor származó meleg mennyiség (égési meleg); az összefüggés a víz fagyópontja és a nyomás között 3. Eredménytelen maradt 1. 1880 2. Adassék elő a magyarországi állami és jogi institutiok állapota az Árpád-ház kihaltakor; és a teljes történeti anyagkészlet tanulmányozása alapján ismertessenek meg a reformok, melyeket amaz institutiok terén Róbert Károly és Nagy Lajos életbe léptettek 3. Eredménytelen maradt 1. 1884 2. A másodrendű és a független változót tartalmazó partiális differentiál-egyenletek körében eddig csak néhány kevés, különösen Monge és Ampere által vizsgált alak integrációja ismeretes. Az eddig elért eredményekhez csatlakozva, tárgyaltassék valamely új, ide tartozó egyenlet-osztály, oly módon, hogy az integrátió vagy teljesen eszközöltetik vagy legalábbis néhány lényeges pontban egyszerűsíttetik 3. Kőnig Gyula 4. A másodrendű és két független változót tartalmazó parcziális differencziálegyenletek elmélete. Bp. 1885. MTA. 93 p. 5. Hunyady Jenő, Kondor Gusztáv 6. MTA Évk. XVII. 1884. 64. p„ Ért. 1884. 155. p., RAL 150/1884, RAL 199/1884, RAL 1025/1884 1. 1887 2. Az electrodinamometer mechanikája mindeddig nincsen szigorúan megállapítva, aminek az oka az, hogy a lineár vezetőkben indukált elektromos áramnak szimultán differentiál-egyenletei eddigelé csak néhány egyszerű esetben nyertek megoldást.