Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Fekésházy-alapítvány 1863-

Fekésházy-alapítvány 41 képzelés megvalósítását. A Helytartótanács mind a tankönyvek, kézikönyvek bírálatával, mind pedig a jutalomkönyvek listájának az összeállításával az Akadémiát bízta meg. A javaslatokat az Akadémiának a Helytartótanácshoz, majd a későbbiekben a m. kir. Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz kellett eljuttatnia jóváhagyás végett. A Fekésházy-féle alapítvány levél az 1863. máj. 11-i összes ülésen

6 került ismertetésre. Először 1867-ben adták ki a Fekésházy-jutalmat. Erre vonatkozóan a Vallás- és Közoktatási Minisztérium (VKM) az 1867. máj. 2-án kelt levelében javaslattételre hívta fel az Akadémiát. Az ügyben illetékes Nyelv- és Széptudományi Osztály az 1867. máj. 20-i beadványában

7 közölte javaslatát és a Nyelvtudományi Bizottsággal együttesen azt az álláspontot képviselte, hogy a magyar nyelv terjesztését leginkább szolgáló nyelvtanok és szótárak jöjjenek elsősorban számításba a döntéseknél. Némi vita után ugyan, de végül is ennek szellemében ítélték oda a továbbiakban a jutalmakat. A Nyelv- és Széptudományi Osztály az 1884. jún. 30-i összes ülésen egy előterjesztést

8 nyújtott be, mely szerint az utólagos jutalmazás helyett, a megbízás útján való nyílt pályázat bevezetését javasolta a Fekésházy-alapítvány esetében is. Továbbá szükségesnek tartotta az előterjesztés, hogy a díjat nyert munkákat az állam adja ki az alapítvány jövedelméből. A VKM az 1885. jan. 30-i válaszában

9 egyetértett a megbízásos alapon történő pályázati rendszerrel, de a jutalmat nyert munkák kiadásában kérte az Akadémia közreműködését. Ezt azonban az Akadémia elhárította magáról, részben azért, mert csak saját alapítványaiból jelentethetett meg munkákat, részben pedig azért, mert az iskolai könyvek kiadása nem tartozott az Akadémia feladatai közé.

1

0 A Fekésházy-alapítvány szervezeti rendjét illetően jelentős változtatási indítvány hangzott el az 1888. évi nagygyűlésen. Az Akadémia nem kívánt részt venni a továbbiakban a Fekésházy-alapítvány jutalmazási munkájában. Indoklásul felhozta, hogy az örökhagyó alapítványát nem az Akadémia, hanem a Helytartótanács illetve a Minisztérium kezelésére bízta, az Akadémiának az ügyben való részvétele a Minisztérium felkérésén alapult. Az Akadémia ilyen értelemben fordult a VKM-hez, hogy a Fekésházy-alapítványt utalja az Országos Közoktatási Tanács hatáskörébe, amely országos viszonylatban foglalkozik az iskolák, így a nemzetiségi iskolák ügyeivel." A Minisztérium nem osztozott az Akadémia véleményében és az 1889. jan. 20-án kelt levelében

1

2 kifejtette, hogy a Fekésházy-alapítvány ügyeinek intézésére nem tartja hivatottnak a Közoktatási Tanácsot és ezért továbbra is kéri az Akadémia közreműködését tudományos vonatkozásban a pályázat lebonyolításához. Az Akadémia azonban ragaszkodott korábbi határozatához és az 1889. máj. 27-i levelében

1

3 újólag felkérte a Vallás- és Közoktatási Minisztériumot, hogy az alapítvány ügyeinek intézését saját hatáskörébe vegye át. 6 MTAJk. I. 1863.87-88. p. 7 Ért. 1867. 161-162. p„ RAL 247/1867 8 Ért. 1884.168. p. 9 Ért. 1885. 34. p„ RAL 122/1885 10 Ért. 1885. 81.p„RAL 381/1885,RAL 388/1885 11 Ért. 1888. 115. p., RAL 844/1888 12 Ért. 1888.9. p. 13 Ért. 1889.137. p„ RAL 432/1889