Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Semsey Andor-jutalom 1889-

141 Semsey Andor-jutalom pályázatról, az adomány sorsáról és az eredménytelenségével kapcsolatos tapasztalatokról. Szerinte a pályázat feltette, hogy az országban vannak kellő számmal tudósok, akik a feladatnak meg tudnak felelni, ez a feltevés azonban nem volt összhangban a tényleges hazai tudományos viszonyokkal. Másrészt a sikertelenség okát a titkos pályázatok elavult módszerével magyarázta, ami eleve eredménytelenségre volt ítélve a nyílt pályázattal, a megbízásos módszerrel szemben. Az adomány fel nem használt kamatairól Semsey Andor úgy intézkedett még az 1902. ápr. 26-án kelt levelében, hogy azt 1903-tól az Akadémia az Alföld geofizikai viszonyainak tudományos feltárására fordítsa. Majd az Akadémia igazgató tanácsának 1913. márc. 6-i ülése a Semsey-adomány kamatait 1920 végéig a Szótári Bizottságnak, a magyar nagyszótár kidolgozására engedte át. Tudományos kézikönyvek íratásának, kiadásának gondolata egyidó's az Akadémiával. Ennek a tudományos programnak a megvalósításához hozzájárultak az akadémiai jutalmazások, alapítványok is. Nagyjutalomban, Marczibányi-jutalomban részesült számos, máig is használatos kézikönyv. Kifejezetten ez volt a célja a Hölgyek alapítványának, részben a Bük László-féle jutalomnak, a Szilágyi-alapítványnak, de ezek az utóbbiak csak igen kis mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Semsey Andornak kézikönyvek megírására szánt bőkezű adománya is hasonló sikertelen sorsra volt ítélve, ami nagy csalódása és vesztesége volt a magyar tudományos életnek. 1. 1896 2. Kívántatik tudományos magyar nyelvtan, - mely tárgyául a magyar nyelvnek valamennyi élő változatait s az emlékekben megmaradt régibb nyelvalakokat felöleli, - a fölveendő tények gondos megállapítása után (a nyelvre nézve nemcsak a nyelvészeti szakirodalomban megjelent részletes feldolgozások használandók, hanem az újabb és régibb korból közölt nyelvanyagnak önálló átkutatása is kívántatik) - fősúly helyezendő a történeti fejlődés kimutatására, melyben a magyar nyelvtörténetből meríthető adatok kiegészítésére mindazon tanúságok is fölhasználandók, melyeket eddig a rokonnyelvek összehasonlítása szolgáltatott. - A nyelvtannak teljes rendszere dolgozandó ki, melynek részei: Hangtan, Írásmód: a magyar nyelvhangok pontos leírása, a magyar hangalak története, a hangváltoztatás (annak külön nemei szerint: független és kapcsolatbeli, föltételhez kötött rendes változás és kivételes); - Szótan, melyben a szóképzésre is kellő figyelem fordítandó; s mely a jelentéstant is akár külön szakaszban, akár az illető szóosztályokhoz kapcsolva magában foglalja. - Mondattan, mondattani kategóriák alapján; a szórend tárgyalása mellé, mondattani functiójánál fogva, a hangsúlyozásé helyezendő. A nyelvtant előzze meg Bevezetés, mely a magyar nyelvnek más nyelvek körében, jelesen a rokonnyelvek körében kijelölhető helyéről számot ad; nagy vonásokban a nyelv történetét, főleg az abban kimutatható idegen hatásokat ecseteli: előadja az irodalmi nyelv alakulását és megállapodását, s végre a mai élő nyelvváltozatok körvonalozását és jellemzését. Ehhez hozzácsatolható a magyar nyelvtan-irodalom bírálati ismertetése.