Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Rökk Szilárd-alapítvány 1888-

rökk szilárd-alapítvány 1888Rökk Szilárd (1799-1888) ügyvéd az 1862-ben kelt végrendeletében hatalmas vagyonát közcélokra hagyta, többek között a tudományok pártolását, előmozdítását célozta az a 10 000 forintos alapítvány, melyet az Akadémia javára tett. Az 1888 őszén érvénybe lépő végrendeletnek az Akadémiára vonatkozó részleteit az 1888. dec. 30-i igazgatósági ülés, majd az 1889. jan. 28-i összes ülés ismertette. Rökk Szilárd alapítványához a következő elképzelést fűzte: „Óhajtanám, hogy ezen tőkének kamatai a magyar nyelvtan és történelem tárgyában kiírandó pályázatok és pályaművek jutalmazására fordíttassanak."

1 Hunfalvy Pál elnökletével az i. és ii. osztály tagjaiból alakult bizottság javaslatot dolgozott ki az alapítvány tárgyában, melyet az 1889. febr. 25-i összes ülés

2 vitatott meg. A javaslattevő bizottság abból indult ki, hogy az alapító nem előírásként szabta meg, hanem csak óhaját fejezte ki az alapítványi pénz felhasználását illetően. Ezért az Akadémia nem érezte magát kötelezettnek arra, hogy az alapítvány kamatait kizárólag pályadíjak kifizetésére használja fel. Ugyanis az Akadémia már nagyszámú ilyen, kizárólag pályadíjakra fordítható alapítvánnyal rendelkezett, s amely pályázatok igen gyakran sikertelenek maradtak, a pályadíjak így nem kerültek kifizetésre, ezért a bizottság a következő javaslatot fogalmazta meg. Tiszteletben tartva a végrendelkező által megjelölt két tudományszakot (magyar nyelvészet, történelem) az alapítvány kamatai felváltva egyik évben az I. osztályt, a másik évben a II. osztályt illeti nyílt pályázat vagy megbízás útján megírt munkák jutalmazására. Ezen túlmenően azonban a bizottság úgy foglalt állást, hogy a rendelkezésre álló összeg ugyancsak a nyelvtudomány és történettudomány területén - már benyújtott munkák kiadására illetve folyamatban lévő tudományos vállalkozások segélyezésére is fordítható legyen. A bizottság javaslatát ilyen értelemben fogadta el az 1889. febr. 25-i összes ülés és rögzítette az akadémiai ügyrend.

3 A gyakorlatban végül is az alapszabály adta lehetőségek közül a könyvkiadás finanszírozása, a szakírói tevékenység támogatása dominált. 1924-ig, az alapítvány fennállásáig több kötet támogatására és közzétételére nyílt ezen az alapon lehetőség, jóllehet a Rökk Szilárd-alapítvány kamataiból részesült vállalkozások nem mindig jutottak el a publikálás tényéig. 1 Ért. 1888.209. p. 2 Ért. 1889.22-23. p. 3 MTA Alm. MTA ügyrendje. 1890.138. p.