Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - Az ötéves tudományos terv fő feladatai - A) Természettudományi Szakosztály javaslata

2. KÍSÉRLET ÖTÉVES TUDOMÁNYOS TERV KIDOLGOZÁSÁRA Gerő Ernő az alakuló ülésen elmondott beszédében az MTT 1949. évi legfontosabb feladatát az ötéves tudományos terv kidolgozásában jelölte meg: „A Magyar Tudományos Tanácsra 1949. évben mindenekelőtt az a feladat vár, hogy ötéves nemzetgazdasági tervünknek megfelelően kidolgozzák a magyar tudományos kutatás ötéves tervét, mint ötéves nemzetgazdasági tervünk sikeres megvalósításának tudományos előfeltételét."

1 Az első szakosztályi ülések után került sor a tervkészítés módszerének és ütemezésének kialakítására. A Titkársági Értekezlet május 17-én fogadta el az ötéves tudományos terv elkészítésének munkatervét. A munkaterv - amelyről az előzőekben, a munkaterveket tárgyaló alfejezetben - már részletesen szóltam, magában foglalta a tervkészítés szempontjait, módszereit és a munka ütemezését. Az első fázist a fő feladatok kidolgozása képezte. A 3-5 tagú tervbizottságok, a szakaktívák közreműködésével, a szakosztály titkárságok összeállításában készültek el azok a tervezetek, amelyek az ötéves terv fő feladatait, súlyponti kérdéseit tartalmazták. Ezek kerültek július folyamán a Pártkollégium elé. Az ötéves tudományos terv fő feladatai A. A Természettudományi Szakosztály javaslata A Pártkollégium július 2-án tárgyalta a „mező- és erdőgazdaság ötéves tudományos tervének fő feladatait".

2 Az előadó Rajki Sándor volt, a napirendi pont tárgyalásánál meghívottként az ülésen részt vettek: Erdei Ferenc, Bálint Andor és Biacsi Imre. A javaslat abból indult ki, hogy a modern mezőgazdasági termelés alapja a gépesített nagyüzem, az ötéves népgazdasági terv célja a nagyüzem „túlsúlyának" a megvalósítása. A feladatokat ebből a szempontból fogalmazták meg. Az előterjesztés az optimális nagyüzemi termelési szervezeti forma meghatározásától kezdve, a mezőgazdaság gépesítéséből, a korszerű biológiai és kémiai módszerek alkalmazásából, új agrotechnikai eljárások kidolgozásából, a növényi és állati betegségek okozta veszteségek csökkentése elősegítését szolgáló módszerek kifejlesztéséből, a klíma befolyásoló tényezők vizsgálatából, a talajvédelem és talajjavítás módszerei tanulmányozásából és alkalmazásából, a fásítás, erdőtelepítés, erdőgazdálkodás korszerű módszereinek kidolgozásából fakadó feladatokon át a gépesített nagyüzemi rét- és legelőmüvelés korszerű módszereinek kidolgozásáig sorolta fel a feladatokat. A Pártkollégium nem fogadta el a javaslatot. Túl általánosnak tartotta, hiányolta a súlypontok kiemelését. Szóvá tették, hogy nem tartalmazza az ipari növények fejleszté92