Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály

Az ülésekre készített előterjesztések alapján - amelyek egyike-másika igen hevenyészett volt - érzékelhető az is, hogy a szakosztályok különböző módszerrel dolgoztak. Voltak, amelyek aktívákra támaszkodva igyekeztek feladatukat megoldani (a társadalomtudományok többsége, az orvostudományok), más esetben miniszteriális szervezet segítségével (Mezőgazdasági Tudományos Központ) mint az agrártudományok. Figyelemre méltó az a körülmény is, amely a kezdeti időszak döntési mechanizmusát jellemezte: a szakosztály titkárságok által előterjesztett javaslatok döntő többségét az illetékes szakosztály ülése elfogadta, olykor kisebb módosítással ugyan - néhány kivételtől eltekintve - ezt tette a Pártkollégium is. A jegyzőkönyvekből, a jelentésekből a részvevők felszólalásaiból arra is lehet következtetni, hogy ki, milyen alapállásból, milyen magatartással közelítette meg a felmerült kérdéseket ezeken az első szakosztály üléseken. Kiolvasható a lelkesedés, a tenniakarás vágya, a kutatás számára megnyíló lehetőségek megragadásának szándéka, a párt érdekeihez való görcsös ragaszkodás, a küldetéstudat, a neofita túlbuzgóság éppen úgy, mint a „szovjet forma nélküli proletár diktatúra" szigorodásától való félelem és a hatalom igazságához való igazodás kényszere. 89