Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály
A május 6-i szakosztály ülés elvben elfogadta a javaslatot, majd a mellékletben becsatolt tervezet átdolgozására bizottságot küldött ki és az átdolgozott javaslatot május 9-i ülésén megtárgyalta. Az átdolgozott javaslat 3 6 a Keleteurópai Tudományos Intézet keretében működő Államtudományi Intézetre vonatkozó negatív megítélést fenntartotta: „Az Intézet személyi összetétele és különösen vezetése nem nyújt garanciát arra, hogy állami feladatokat politikailag megbízhatóan és bizalmasan megoldjon." A javaslat szerint az intézetet ki kell emelni a Keleteurópai Tudományos Intézet keretéből, önálló intézetet kell létrehozni Államtudományi és Államigazgatási Intézet névvel. Felügyeletét a Miniszterelnökség látná el, irányítása a Tudományos Tanács feladata lenne. Feladata, „hogy államelmélet, államszervezés, kormányzás és államigazgatás kérdéseit figyelemmel kísérje, az ezekből nyert tanulságok alapján tett észleléseit tudományos módszerekkel feldolgozza és publikálja. Feladata továbbá az egyes kormányszervek megbízására szervezési, közigazgatási problémákat, adatfelvételi módszereket kidolgozni. Ide lehetne kapcsolni az államigazgatás racionalizálásának elvi kérdéseit." Három szakosztály felállításátjavasolták (Elméleti- és Dokumentációs Osztály, Operatív Osztály és Technikai Osztály). A szakosztály ülés az előterjesztett javaslatot elfogadta, Beér Jánost bízta meg a további teendők elvégzésével és az új igazgató kinevezésének időpontját június 30-ban állapította meg. Ortutay Gyula ugyan szóvá tette, hogy annak idején a Keleteurópai Intézetet törvény hozta létre, s annak megszüntetéséhez is törvény kell. De Beér János megnyugtatta a szakosztály ülést, hogy ez csak egy intézetnek a leválasztása és átalakítása, ami kormányrendelettel megoldható. (A Teleki Intézetet 1941-ben miniszterelnöki rendelet hozta létre.) A Pártkollégium is egyetértett a javaslattal, azzal a megjegyzéssel: „döntő kérdésnek tartja, hogy kik a káderek". 3 7 Sajátos előterjesztés foglalta össze az irodalomtörténet területén dolgozó kutatók feladatait. A bevezetőben azt olvashatjuk: „Minthogy Irodalomtörténeti Tudományos Intézet felállítására egyelőre a fennálló nehézségek miatt nem igen kerülhetne sor, ennek a területnek minden döntő munkája a dr. Lukács György vezetése alatt álló, újjáalakult, Magyar Irodalomtörténeti Társaság vállain nyugszik". A Társaságot a vezetőség aktívája irányítja - az előterjesztés szerint. Ez az aktíva dolgozta ki a Társaság programját „úgy a magyar irodalomtörténet újbóli marxista-leninista szempontból történő megírása, mint a kiadványok, valamint a megtartandó előadások és különféle szervezési kérdések szempontjából". Az összeállítás tartalmazta az előadások, rendezvények tervét, a Társaság kiadványaira vonatkozó elgondolásokat, a különböző irodalmi, irodalomtörténeti társaságok megszüntetésének a tervét, színház- és drámatörténeti bizottság megszervezésének szándékát. Külön részletesen bemutatta azokat az elképzeléseket, amelyeket az aktíva a Társaság külföldi irodalommal foglalkozó szakosztály felállítására fogalmazott meg. (Két szakosztály felállítását javasolták: 1. nyugat-európai irodalmakkal, 2. a Szovjetunió és a népi demokráciák irodalmával foglalkozó szakosztályt.) Megjegyezték ugyan, hogy az utóbbi esetben nem rendelkeznek megfelelő számú szakemberrel, de „politikai szempontból is szükséges" a szakosztály megalakítása. Az aktíva elkészítette az ötéves terv kidolgozásának az ütemtervét. Az ütemterv alapvető szempontként a következőket rögzítette: „1. Irodalomtörténet írásunkat fel kell emelni a korszerű tudományos színvonalra: meg kell teremteni, illetve tovább kell fejleszteni a történelmi materializmus mai eredményein felépülő magyar irodalomtörténet írást. 82
