Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

Előszó helyett

ELŐSZÓ HELYETT Már csaknem befejeztem az anyaggyűjtést a Magyar Tudományos Tanács (MTT) történetéhez, amikor 1995-ben az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Huszár Tibor: „A hatalom rejtett dimenziói. A Magyar Tudományos Tanács 1948-1949." című könyve. Elkerülhetetlen volt annak újragondolása, hogy ezek után van-e értelme megírni a Tanács történetét. Huszár Tibor értékes könyvében hasznosította azt a gazdag levéltári anyagot, ami a Tanács létrehozásáról, működéséről az Akadémia Levéltárában fennmaradt és feltárta az MDP iratanyagából az idevonatkozó, eddig nem ismert legfontosabb dokumentumokat. Huszár könyvének tanulmányozása után arra a következtetésre jutottam, hogy van értelme, érdemes megírni a Tanács történetét. Ezt a vélekedést ugyan csak az a minden tiszteletet megérdemlő olvasó tudja majd megerősíteni vagy cáfolni, aki mindkét munkát elolvasta. Huszár Tibor munkája nem történelmi monográfia, nem intézménytörténet. A Tudományos Tanács története - ahogyan könyvének ismertetője Bolvári-Takács Gábor megfogalmazta - Huszár számára esettanulmány és műfaja politikai szociológiai elemzés. (Magyar Tudomány 1996. 3. sz.) Huszár annak a történetét írta meg, hogy a hatalom számára 1948 után „hogyan módosulnak a célok, a taktikai eszköztár, hogyan épül ki a masinéria, amely a változások hatékonyságának s a folytonosság látszatának egyidejű megőrzése érdekében a döntéshozatal újabb és újabb rejtett tereit kényszerül létrehozni". Eredeti szándékom is az volt, hogy a Tudományos Tanácsnak, mint intézménynek a monografikus történetét kísérlem meg megírni, törekedve a dokumentumok minél részletesebb bemutatására, és ezáltal részleteiben is ismertetni a kort, fogódzkodót adva, kedvet csinálva további tudománypolitikai, tudománytörténeti kutatásokhoz, tanulmányok megírásához. Célom tehát az, hogy minél szélesebb körű áttekintést adjak a Tanács tevékenységéről, amelynek alapján kibontakozott és a gyakorlatban érvényesült a kiépülő, proletárdiktatúrának nevezett, sztálini típusú rendszer tudománypolitikája és annak változásai. A Tanács működésének bemutatása megkerülhetetlen az Akadémia történetének megírásához. Nem azért, mert a Tanács Pártkollégiuma előkészítésében kezdődött meg az Akadémia átszervezése, (a tényleges átszervezés irányítása a MTT szervezetén kívül, közvetlen ad hoc pártbizottság irányításával folyt) hanem azért, mert azok az elvek és módszerek, amelyeknek alapján az átszervezett Akadémia az 1950-es évek első felében működött, a Tudományos Tanács Pártkollégiumában és a Tanács apparátusában alakultak ki. A Tudományos Tanács története az 1950-es évek Tudományos Akadémiájának előtörténete. A kutatástervezés kezdeti módszere, a kutatóintézeti hálózat fejlesztésének koncepciója, a személyzeti munka és a nemzetközi kapcsolatok elvei és módszerei, a tudományos könyv- és folyóiratkiadási politika, az aspiránsképzésre vonatkozó elképze7