Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - b) Műszaki Szakosztály
ipari kutatásról kiadott kormányrendelettel, a külföldi kapcsolatokkal és a májusi kutatástámogatásra vonatkozó javaslattal. Nem esett szó a Tanács munkatervének irányelveiről, a Szakosztály kiemelt feladatairól. Az Iparügyi Minisztérium képviselőjének arra az igényére, hogy az MTT határozza meg az új központi kutatási területeket, az ipari kutatásra érett kutatási problémákat, a szakosztály titkára azt válaszolta, hogy „az MTT alakuló ülésén a fő kutatási területek kijelölése megtörtént." 2 1 A beszámolót és a feltett kérdésekre adott válaszokat a Szakosztály tudomásul vette. A Pártkollégiumnak készített jelentés az ezzel kapcsolatos szakosztály-döntést így fogalmazta meg: „1. A szakosztálytitkárság munkájáról elhangzott beszámolót Mihailich Győző elnök javaslatára helyesléssel vették tudomásul. 2. A szakosztálytitkárság javaslatára a május havi kutatásokra fordítandó 480.300 forint összeget, mint igényt jóváhagyta, fenntartva a jogot, hogy a végleges szétosztásnál módosításokat eszközölhessen. Továbbá jóváhagyta a MTESZ részére folyósításra kerülő támogatást is."Vita az ipari kutatás tervezésének módszerei körül bontakozott ki. Ez várható volt. A műszaki egyetem professzorai már februárban egy értekezleten - ahol szóba került a kutatás tervezés - felszólaltak a bürokratizmus, a részletekbe menő ütemterv készítése ellen. „Komondy és Gillemot kijelentették, hogy amennyiben az intézetek munkáját megkötik, lemondanak az intézet vezetéséről" - tájékoztat egy belső feljegyzés a megbeszélésről. Majd hozzáfűzte: „Az Iparügyi Minisztérium minden átmenet nélkül be akarja vezetni a teljesen részletezett, egyes témákra kiterjedő tervezést... Nézetünk szerint a kutatómunkák tervezésének ily részletes módja egyelőre túlhajtás és egyetlen eredménye, hogy kutatóink a tervszerű munkával általában szembe helyezkednek." 22 7" Mindezek ellenére a kormány rendeletet adott ki április 8-án „az ipari kutatás megszervezéséről". Ennek a 6. §-a kimondta: „Az ipari kutatás szervei tervek alapján működnek. Minden kutatási szerv negyedévekre tagozott, éves részlettervet készít, mely a következő tervrészekből áll: a^ tematikai terv, b) munkaerő terv, c) anyagterv, d) beruházási terv, e) pénzügyi terv".3 Ennek alapján az Iparügyi Minisztérium a szakosztálytitkárság által véleményezett tervsémákat adott ki, amelyekkel szemben „komoly ellenvetések és észrevételek voltak". A Pártkollégiumhoz benyújtott jelentés így összegezte a lezajlott vitát: „Az elvi vita középpontjában a következő kérdés állott: A kutatók egyéni munkatervét mennyire lehet kidolgozni, mennyire lehet meghatározni, hogy az egyes témákra az egyes kutatók hány munkanapjukat fordítják negyedévenként. A Szakosztály hosszú vita után úgy foglalt állást, hogy a kidolgozott számpélda szerint a tervezés megvalósítható, de meg kell adni a jogot az intézetek felelős vezetőinek arra, hogy mind a munkaerő tervben, mind az anyagterven belül mekkora hányadot számolnak el globálisan akként, hogy az egyes témákra ezen globálisan számolt végösszeget osszák szét bizonyos kulcs szerint. A vitában egészen komoly megnyilvánulások voltak: »Látva ezt a tervezési előírást, nem akartam, nem mertem vállalni az intézet vezetését. Nem töltök ki olyat, amiről eleve tudom, hogy helytelen, nem akarok börtönbe kerülni... Ha egy amerikai ügynök látná ezeket az előírásokat, jól fel tudná használni, mint bizonyítékot, a tudomány szabadságának elvételére'.« 2 4 A jelentés a tanácstagok magatartását jellemezve többek között megemlítette, hogy Buzágh Aladár teljes szkepticizmussal állott a tervezéssel szemben. „Azóta egy választási nagygyűlésen kifejtette a nyilvánosság előtt: 'Nem fogjuk hagyni gúzsbakötni a tudományt.'... Esztó Péter pozitív volt, de szemmel láthatólag meg van félemlítve." A merev tervsémának a műszakiak körében kifejtett kedvezőtlen hatását a Pártkollégium is érzékelte és fontosnak tartotta, hogy megfelelőbb taktikát dolgozzanak ki és 77
