Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - a) Természettudományi Szakosztály

A Szakosztálytitkár előterjesztette a Szakosztály munkatervének általános irányelveit. Ez megegyezett azzal, ami a Tanács alakuló ülésén szerepelt. Ehhez kapcsolódva Alexits azt hangsúlyozta, hogy a Szakosztálynak állást kellene foglalnia, hogy ezek az irányelvek összefüggéseikben megfelelnek-e, illetve ezen általános irányelvek részletes kidolgozása hogyan történjék. A vitából kitűnt, hogy a különböző tudományágak az irányelvek konkretizálásában, részletezésében, a tervek előkészítésében különböző mód­szereket, szervezeti kereteket használtak az alakuló ülést követően. Ennek megfelelően a tervezésben különböző előrehaladást mutattak. Rusznyák István arra hivatkozott, hogy az általános irányelvek elfogadása „nagyjából" az alakuló ülésen megtörtént, az orvosok már kidolgozták a részletes tervet és „izgatottan várják, hogy a Tudományos Tanács akceptálja-e elképzeléseiket". Sürget­te, hogy „azokat a szektorokat, amelyek már eddig eljutottak", most konkrétan tárgyal­ják meg. Straub F. Brúnó részben ellentmondott. Véleménye szerint a tudományos terv elkészítéséhez hosszabb időre van szükség, a jelenlegi orvostudományi tervben sok az ad hoc elem: „Hiba az, hogy ad hoc készültek aszerint, hogy milyen szakemberünk volt". De végül arra a következtetésre jutott, hogy „ennek ellenére nincsen semmi akadá­lya a terv elfogadásának". A vitában felmerült a tudományos továbbképzés, a folyóirat­kiadás, a műszerbeszerzés, az MTT által nyújtott anyagi támogatás felhasználása, s ellenőrzésének a kérdése. Az utóbbira vonatkozóan az egyik tanácstag - buzgalmában ­nehezen megvalósítható, illetve megvalósíthatatlan ötleteket is előadott. „Megfelelő szakemberekkel három hónaponként szálljon ki a Tudományos Tanács a helyszínre, ott mutassák meg és indokolják meg, hogy miért van szükség arra, hogy az összegeket ép­pen így használták fel ahogyan felhasználták... A tudományos ellenőrzés e téren oly módon történjék, hogy valaki egy munkát, amit a Tudományos Tanács támogatásával végzett, ha publikálni akarja, munkáját szakfórum előtt nyilvánosan meg kell vitatni." Volt, aki a Szakosztály ülésének mielőbbi újbóli összehívását sürgette. Alexits György azzal zárta le az orvostudományi tervekkel kapcsolatban kialakult vitát, nem értve egyet újabb szakosztályülés összehívásával, hogy javaslatot tett az eredmény ma­nipulálására igen alkalmas módszerre: „Mi az erre vonatkozó problematikát kiküldjük a tanácstagokhoz és rövid időn belül mindenki megteszi megjegyzéseit. És akkor egy röpszavazást fogunk csinálni, vagyis mindenki megírja a véleményét és ha a vélemények megegyeznek, akkor rendben van, ha valami ellentmondás van, akkor külön kitárgyalás alá vehető." Az agrártudomány képviselője arról tájékoztatta a szakosztályt, hogy a Mezőgazda­sági Tudományos Központ a Szakosztály Titkárságával szorosan együttműködve az intézetek bevonásával fogott hozzá a részlet-tervek kidolgozásához. Konkrét kérdésekkel kapcsolatban is fogalmazódtak meg általános politikai elképze­lések. Rajki ismertette a Mezőgazdasági Tudományos Központ működési elveit, az MTT-hez való viszonyát. Alexits György - a valódi szándékot nem takargatva - ezzel összefüggésben azt javasolta, hogy a Szakosztály szögezze le: „a Tudományos Tanács joga a tudományos irányítás kizárólag". Az adminisztrációt az FM végezze, mert „egy ilyen fiatal intézmény, mint a Tanács, nem tud egy-egy tudóssal 126 intézetet elfoglal­tatni. Erre kell egy ilyen központ, amely tisztába teszi az ügyeket. Bizonyos idő után úgyis magától megszűnik". Napirenden szerepelt a KFKI létrehozásának szükségessége, a tihanyi kutatóintézet átvételének, kutatási profilja módosításának szándéka, az Alkal­mazott Matematikai Kutatóintézet felállítására vonatkozó elgondolások, a költséges kutatási eszközök beszerzésének szorgalmazása. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom