Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 4. A Pártkollégium - C) A Pártkollégium ülései
Október 13. Jelen voltak: Révai József, Lukács György, Hevesi Gyula, Alexits György. 1. A tudományos kádermunka kérdése. 2. A tudományos intézetekké való minősítés kérdése. 3. A tudósok kollektív fizetésének kérdése. 4. A Műegyetemen létesítendő Spektroszkópiai Intézet ügye. 5. Szörényi professzor hazahozatalának az Ugye. 6. A tudományos folyóirat- és könyvkiadó kérdése. 7. Rövid ügyek: A) A Tudomány és Technika Háza. B) A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kongresszusa. C) Tudóscsere kérdése. D) Párizsi Történelmi Kongresszus. E) Első Magyar Matematikai Kongresszus. F) Petrovszky (!) szovjet professzor autó ügye. C) Segélykérések. Napirenden kívül: a) A kiemelt fizetés mellett egyes tudósoknak a régi törzsfizetést is folyósították. b) Dudich Endrét nem nyugdíjazni kell, hanem a Természettudományi Múzeumba áthelyezni. 1 0 A megtárgyalt témák, amelyek bemutatására későbbi fejezetekben visszatérünk, jelzik, hogy az 5 hónapos működés alatt hozott pártkollégiumi döntések, vagy a felsőbb pártszervek számára kidolgozott döntéselőkészítő javaslatok megalapozták az 1950-es évek első felének tudománypolitikáját, meghatározták a tudományos élet területén az új politikai struktúrába illeszkedő intézményrendszert, a tudományos intézmények, a tudományos élet párt- és állami irányításának módszerét, az Akadémia átalakítását, a kutatóintézeti hálózat kiépítésének kereteit, az országos tudományos kutatási terv fő feladatait és irányait, a tudományos minősítés, a kutatóképzés központi irányítású rendszerét, a tudományos könyv- és folyóiratkiadás szervezetét, megfogalmazva a hozzákapcsolódó ideológiai követelményeket is. Működésének megszűnése összefüggött az MTT megszüntetésével, az MTA átalakításával. Az ülések ritkulásából (augusztusban nem volt ülés, szeptemberben kettő, októberben egy) következtetni lehet a Pártkollégium és rajta keresztül az MTT szerepének csökkenésére is. A szeptemberi üléseken a munkaterv szerint korábbra ütemezett feladatok szerepeltek. Ez mondható el jórészt az októberi ülésről is. Új munkaterv - a Titkárság vezetésének próbálkozása ellenére - nem készült. Az októberi ülésen - amely utolsó ülésnek bizonyult - nem merültek fel az MTT jövőjével összefüggő kérdések, de az előttük álló rövidtávú feladatok sem. Holott szeptemberben az MDP Titkársága elfogadta az MTT-nek az MTA-ba való „beolvasztására" vonatkozó javaslatot. De a részletek kidolgozására nem a Pártkollégiumot kérték fel, hanem egy külön bizottságot küldtek ki. Annak ellenére, hogy két ülést is tartott a Pártkollégium a végleges döntés előtt, az MTA átszervezését nem tárgyalta. Az októbertől decemberig tartó átalakítási folyamattal együtt járó bizonytalansággal magyarázható, hogy régi formában már nem működtették a Pártkollégiumot. A Pártkollégium formailag nem szűnt meg. „Röpszavazás" formájában több alkalommal állást foglalt személyi kérdésekben, külföldi kiküldetések ügyében. (Október 20., november 12., november 25. és december 21.) 64
