Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 4. A Pártkollégium - B) A Pártkollégium feladatköre és háromhónapos munkaterve

mechanizmus nem szerepelt a Gerő-féle útmutatásban, nem szerepelt később a Pártkollégium jóváhagyott ügyrendjében sem és ebben a formában a gyakorlatban sem valósult meg. Május 14-én tárgyalta a Pártkollégium „A Kollégium, a Tanács és a Titkárság ügyrendjét". Ezzel kapcsolatban azt a döntést hozta, hogy bizonyos módosításokkal elfogadja, de helytelennek tartja azt a megfogalmazást, amely szerint „a tudományos kérdésekben a Kollégium a Párt Titkárságának funkcióját látja el, és saját maga határozza meg, mely kérdésekben dönt, mint legfelsőbb pártbizottság és melyeket visz tovább". A határozat szerint valamennyi ügyrendben a következő megfogalmazást kellett használni: „A folyó ügyeket intézi és a nagyobb jelentőségű, főképp elvi kérdéseket pedig tovább viszi". A végleges ügyrend tehát így fogalmazta meg - nem minden ellentmondás nélkül - a Pártkollégium feladatát: „A magyar tudományos élet irányítása a Magyar Tudományos Tanácson keresztül az Elnökség és a Titkárság útján. Dönt minden jelentős elvi kérdésben és azokban a gyakorlati kérdésekben, amelyekbe végső fokon az MTT elnöksége és főtitkára döntését kéri. Tagjait és felelősét a Párt Politikai Bizottsága jelöli ki. A Kollégium intézi a folyó ügyeket és a nagyobb jelentőségű, főképp elvi kérdéseket pedig tovább viszi."

8 Ugyancsak a május 14-i kollégiumi ülés tárgyalta a Pártkollégium 3 hónapos munkatervét.

9 Az előterjesztést elfogadták, érvényességét szeptember 1-jéig kiterjesztették. A terv bevezetője rögzítette, hogy a Kollégium hetenként egyszer ülésezik. Közölte azokat a szempontokat, amelyek alapján összeállították a munkaterv témáit. Abból indultak ki, hogy minden ülésnek legyen egy központi kérdése, amelyben megvizsgálják egy-egy tudományág, vagy tudománycsoport helyzetét, és meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek az illető tudománycsoport „fejlődése és ennek kihatásai folytán egész tudományszervezésünk tekintetében fontosak, vagy elengedhetetlenül szükségesek." A tárgyalási sorrendet Jelentőségük vagy szervezési szempontból való sürgősségük" alakította ki. A terv szerint egy-egy kollégiumi ülés néhány elvi jelentőségű folyó ügyet is megtárgyal. „Minden ügyet úgy kell előkészíteni, hogy egy-egy kollégiumi ülés 2-2 és fél óránál ne tartson tovább." A munkaterv a következő központi kérdések megtárgyalását irányozta elő: „Május: 1. Fizika 2. Nyersanyag kérdésekkel foglalkozó tudományok. 3. A honvédelem tudományos problémái és azok kutatásának megszervezése. Június 4. 5 éves tudományos terv fő feladatainak kitűzése. 5. A Magyar Tudományos Akadémia elvi problémái. 6. Tudományos központok kérdése. Július: 7. A teljes 5 éves tudományos terv szerkezete. 8. Bányászat, kohászat. 9. Orvostudomány. 10. Történelem, filozófia. Augusztus: 11. Közgazdaság, jogtudomány. 12. A mezőgazdaság iparosítása." A-tól h-ig sorolta fel a munkaterv az „elvi jelentőségű folyó ügyeket". ,,a) Tudós utánpótlás kérdése (doktorátus, aszpirantúra - sic!). b) Egyes intézetek, laboratóriumok, bizottságok felállítása. c) Kongresszusok, tudósok bel- és külföldi utazásai. d) Egyetemi katedrák, fontos kutatóintézeti pozíciók betöltése. e) Tudományos könyvkiadási és dokumentációs kérdések. 60