Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - F) A munkatervek

a Titkárság előterjesztése nem tagadta, sőt így akart megfelelni „a jövőnek". A javaslatát azzal zárta: „A javasolt átszervezés után a Titkárság szerkezetében megfelel a Magyar Tudományos Akadémia javasolt új szerkezetének, és véleményünk szerint képes is lenne a Tudományos Akadémia Titkárságának funkcióit ellátni." A Pártkollégium a Titkárság szervezetének megváltoztatásával elvileg egyetértett, de a részletek további megvizsgálását tartotta szükségesnek és leszögezte, hogy a változás nem kerülhet a törvénnyel ellentétbe. Mivel a törvény 3 szakosztályról intézkedett, így csak a Természettudományi Szakosztály titkárságának már említett 3 csoportra való osztására került sor. A döntésről körlevélben tájékoztatták a Tanács tagjait. A matematikai és fizikai cso­port vezetője Fenyő István, az orvostudományi csoport vezetője Madár János és a me­zőgazdasági, biológiai csoporté Somos András lett. Ez a szervezeti változás csak a szak­osztály titkárságát érintette, a szakosztály mint testület változatlan maradt 4 1 Bővült az apparátus egy új egységgel, miután a titkárság átköltözött a Parlament épü­letéből a Géza u. 2. sz. házba. A miniszterelnökségtől történt szervezeti elválás szüksé­gessé tette külön gazdasági osztály és gondnokság felállítását. Az előterjesztés a megnö­vekedett feladatok ellátására közel 100 fővel (92) kívánta emelni, 158-ra a Titkárság létszámát. Elsősorban a szakosztályok tudományos munkatársai számát akarta jelentősen növelni 15-ről 49-re. Azt javasolták, hogy a megfelelő szakembereket félállásban fog­lalkoztassák, és a különböző állami és társadalmi szervezetekben tudományszervezéssel foglalkozó munkatársak egy részét a funkcióval és a létszámmal együtt a titkársághoz csoportosítsák át. Az átcsoportosítást a Mezőgazdasági Tudományos Központ Tudomá­nyos Osztályától, az Iparügyi Minisztérium Ipartanulmányi Irodájától és „az Orvos­szakszervezet függelékeként működő Orvosi és Természettudományi Egyesületek Szö­vetsége (OTESZ)"-től gondolták végrehajtani. A Pártkollégium a létszám növelését nem ellenezte, de fokozatosságot ajánlott és el­képzelhetőnek tartotta, hogy a Titkárság létszáma 1949-ben elérje a 100 főt. Nem helye­selte a félállásos megoldást. Úgy foglalt állást, hogy a tudományos munkatársak főállás­ban legyenek a Tanácsnál, de kapjanak lehetőséget a tudományos munka végzésére. A létszámot őszre „sikerült" 100 fölé tornászni. A Gazdasági Osztály vezetője októ­berben értesítette az Illetményszámfejtő Hivatalt, hogy a Minisztertanács október 7-én a Tanács Titkárságának létszámát 116-ban állapította meg. 4 2 A Titkárság munkatársainak döntő többsége tagja volt az MDP-nek. Egy névsor szerint, amely 100 nevet tartalma­zott, 84 volt a párttag, 5 a tagjelölt és 11 a pártonkívüliek száma. 4 3 F. A munkatervek Az MTT vezetése arra törekedett, hogy tevékenységét megfelelő ütemezéssel, munka­tervekre alapozva végezze. A Tanács, pontosabban a Tanács Titkársága első 3 hónapos munkaterve (1949. január 1-től március 31-ig), amiről már korábban szóltunk, elsősorban az alakuló ülésre való felkészüléssel összefüggő feladatokat tartalmazta, amelyek előkészítették az alakuló ülésen elfogadott „Az MTT 1949. évi munkatervének irányelvei" című dokumentumot. A Titkárság „általános" munkatervével párhuzamosan az év elején a szakosztályok is elkészítették „munkaprogramjaikat" 6 hónapra, amelyek részben az alakuló ülés utáni feladatokat részletezték és ütemezték. E munkatervek döntő részben a kutatóintézetek 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom