Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
I. - 3. A Magyar Tudományos Tanács szervezete és működési mechanizmusa - E) Változások az ügyrend elfogadása után
Negyedévenként tervezték összehívni a Titkárság összes munkatársát olyan munkaértekezletre, amelyen a főtitkár tájékoztatást ad a végzett munkáról. Azt is tervbe vették és ezt az ügyrend is rögzítette, hogy hetente egyszer a Titkárság tagjainak ideológiaitudománypolitikai továbbképzése céljából szemináriumot tartanak. Ez sem valósult meg ebben a formában. A párttagok ideológiai oktatása, továbbképzése - a pártiskolákon kívül - a munkahelyi vagy területi pártszervezetek által szervezett szemináriumokon történt. A vezető beosztású párttagok egy része ün. önálló tanulás formájában vett részt a pártoktatásban. 4-5 párttag be volt osztva egy konzulenshez, aki időnként konzultációra összehívta őket. A feladat az volt: munkaterv alapján tanulmányozni a kijelölt témákhoz megadott irodalmat. 1949-ben szovjet mintára - az SZKP története volt a fő tananyag. Különböző oktatási formákban - a pártiskoláktól, a szemináriumokon át, az önálló tanulásig - folyt a bolsevik párt történetének az oktatása. A levéltári iratok között található Alexits György és az MDP KV Oktatási Osztálya közötti - a kort és szereplőit jellemző - levélváltás a párttörténet tanulmányozásáról. Az Oktatási Osztály egyik munkatársa március 28-án felkérte Alexits Györgyöt, mint önálló tanulót, hogy április l-ig tájékoztassa arról, hogy hol tart az „anyag feldolgozásában", mit olvasott eddig. A párttörténettel kapcsolatban milyen módszerrel dolgozik, milyen ideológiai kérdést dolgozott fel önállóan, milyen elméleti és módszertani problémák merültek fel, hányszor vett részt konzultációkon. A levéllel együtt a címzett megkapta „A pétervári munkások utasítása küldötteik számára" című röplapot az V. fejezet tanulmányozásához. Alexits - többszöri felhívás ellenére - csak június 2-án válaszolt. Megírta, hogy ő már az illegalitásban - gépírásos példányban - olvasta a párttörténet négy fejezetét, 1945 után Nemes Dezső párttörtíneti szemináriumaira járt, az utóbbi időben maga is vezetett párttörténeti szemináriumokat. Egy alkalommal volt konzultáción „Kállai elvtársnál, a továbbiakban azonban ez a konzultáció megszűnt." A nagy elfoglaltsága miatt a rendszeres oktatási munkában legfeljebb csak formailag képes részt venni. „Természetesen azonban, hogy esténként szoktam olvasni számos mű mellett a párttörténetet is" - fejezte be mentegetőző levelét. 2 8 A befejezésben iróniát is érezhetnénk, ha a levél dátuma nem 1949. jún. 2. volna. E. Változások az ügyrend elfogadása után Az ügyrend is jelezte, hogy a szervezet, az apparátus kiépítése még folytatódik. Utalt a dokumentáció, a könyv- és folyóiratkiadás, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával (a továbbiakban: KGST) való kapcsolat, a sajtó munka kérdéseire, amelyek szervezeti kereteit még ki kell alakítani, az apparátust az ezekkel foglalkozó munkatársakkal ki kell egészíteni. így később megszervezték a Dokumentációs Központot, létrehozták a Tudományos Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalatot. De a szervezet továbbépítése, a felmerült feladatok megoldásához a megfelelő szervezeti keretek kialakítása lassan haladt. Erdős Tamás október végén még arról számolt be, hogy „a Titkárság nem tervszerűsítette a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal a tudományos kapcsolatokat, az utazásokat, a kiadványcseréket". „Számos kérdés mindennapi adminisztrációja még megszervezés alatt áll... a tudományos intézetekkel való kapcsolat, az aspirantúra, a tudományos munkák és a tudományos célra kiutalt pénzek ellenőrzése, a külföldi utak és meghívások, a folyóirat- és könyvkiadás ügye, a tudományos egyesületekkel való kapcsolat. 2 9 45
